Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
A kolozsvári színház és színészet érdekében
sokat iga2oltaknak jelentse ki.”99 Erre a számadások újra tovább hevertek 1858. február 6-ig. Közben Nagy Elek maga is tagja lett a színházi bizottságnak, s az említett napon megsürgette a számadások elintézését. Ekkor a választmány gróf Lázár Miklós és Groisz Ferdinánd által megvizsgáltatta őket, kik 1858. szeptember 2-án jelentették, hogy Nagy Elek az összes nehézségekre megfelelt, elismerte, hogy a színházi alap neki 760 frt 09 1/5 krral tartozik; de ezt Nagy Elek most már elengedte, mit a választmány köszönettel fogadott, s egyszersmind mond a jegyzőkönyv, „kötelességének tartja néhai Nagy Lázár emléke iránt is elismerését nyilvánítani a színház építése körüli hazafias fáradozásaiért, midőn minden jutalom nélkül egy ily vállalatot csupán a nemzeti ügy iránti jóindulatából felvállalt és szerencsésen elvégezett.”100 Ezzel végződött több mint negyven év után a Nagy Lázár számadásainak ügye. A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ ÉS SZÍNÉSZET ÉRDEKÉBEN Nagy Elek atyja számadásának benyújtásán s megtámadott hírnevének fiúi kegyelettel való védelmén kívül majdnem egész életében foglalkozott a kolozsvári színház és színészet ügyével. Közvetlenül a szabadságharc után Urban a német színtársulatnak adta át a színházat. A kísérlet azonban nem sikerült, dacára annak, hogy a városnak kellett felelősséget vállalni a deficitért. A színházat csakhamar visszakapta a magyar színészet. Schwarzenberg katonai kormányzó, aki ezután is többször tanúsított jóindulatot a színház ügye iránt, 1852 elején elrendelte, hogy az intézet ügyeinek vezetésére az eddigi színházi bizottmány újból összehívassék. Ez évi március 4-én tartatott 4 évi szünetelés után az első ülés. A bizottmány tagjai közt van Nagy Elek is. Ez időtől lehet számítani a színház életében a második korszakot, a színügy újabb 99 Ferenczi Zoltán: i.m. 384 100 Ua. 149
