Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Érintkezések az angol és amerikai unitáriusokkal
Egyházi Képviselő Tanács addig is ajánlotta őt angol hitrokonainknak, míg a segítés kérdésében az egyedül illetékes Főtanács határozott volna. Erre az előterjesztésre a Főtanács határozata: az angol hitrokonokkal való összeköttetés és atyafiságos viszony fenntartását nemcsak óhajtja és pártolja, hanem meghatározza, hogy ezután minden zsinat és főtanács nevezetesebb határozatairól értesíttessenek, Simén a jövő évre 500 forinttal segíttessék, hazajövetele után egy ifjú megint Londonba küldessék, s az angol nyelv mint nem kötelező tantárgy taníttassék. Kriza — írja Siménnek - megítélése szerint az angol atyafiakkal szőtt testvéries viszony körülményes előterjesztése volt az 1861. évi püspökválasztó tordai zsinat egyik legérdekesebb tárgya. Egész lelkesedést keltett a zsinat összes tagjaiban, s részükről azt a határozatot eredményezte, hogy mi is erdélyi unitáriusokul alapítsunk egy ily akadémiai fundust, melyből mi is küldjünk évenként angol hitfeleinkhez egy-egy ifjút. „Ezáltal mintegy villanyos láncolatban legyünk velek egybekötve, mint akik a tudományosság s magasabb vallásosság és erkölcsiség szent lelkének teljesebb mértékével vannak megáldva. Nagyszerű előhaladás ez nálunk a közérzületben, mert eddig inkább csak egyesek, habár nagy számmal, voltunk áthatva az angol atyafiakkali szorosabb egyesülés magos jelentőségű eszméjétől, de most már az egész unitárius vallásközönséget hatotta át és villanyozza ezen kétszeres tekintetben emelő gondolat, miszerint az angolokkal úgy is, mint a világ első, legdicsőbb nemzetének gyermekeivel, úgy is, mint unitárius vallásúakkal jöttünk közelebbi viszonyba s szorosabb egybekötésbe.”74 Nagy Elek főgondnok sürgette, mert okvetlenül szükségesnek tartotta a zsinat határozatairól angol hitfeleink értesítését. Paget fordításában ment el a tudósítás úgy, hogy az angolok még májusi nagygyűlésük előtt kézhez kaphassák. Ebben leírják a zsinat tárgyalásait, a püspökválasztást, az új papok felszentelését, az akadémiai alapítvány ügyében folyt egész levelezést, az Inquirerben a hívekhez intézett felszólítást. Mindez „oly kedvesen hatott gyülekezetünk minden egyes tagjára, mint frissítő harmat az életerős, de 74 Borbély István: Simén Domokos és kora. In: KerMagv. 1928. (60. évf.) 66. 116
