Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

IV. fejezet: A Keresztény Magvető megalapítása

71

szemünk elé.“ A Prot. E. és Isk. Lapban ( 876. 116. 1.) Egy protestáns így ír a K. M. X. kötetéről s a Virrasztásaim rovatáról : Egyháztörténeti adatait becsesebbé teszi az, hogy nem száraz közlések, hanem az illető kor történelmébe alkotó érzékkel szervesen bele vannak illesztve, a tények szülőoka, az eszközök, a cél és eredmény történetíróilag vannak tömött rövidséggel s szigorú pártatlansággal feltüntetve olyképen, hogy némely leírást a majdani történetíró csaknem egészen átvehet.“ Aki felekezeties féltékenység nélkül, egyedül tudományos irodalmi és közművelődési szempontból veszi figyelembe e vállalatot, lehetetlen, hogy attól a méltányos elismerést megtagadja, kivált, ha nem feledi, hogy e hitvallás követőit nemrégmult időkben az egész világ üldözte, lenézte, gyalázattal illette oly tanokért, melyeket ma már az angol, amerikai és németországi legnagyobb elmék, az egyetemek és teológiai irodalom lángeszű férfiai csaknem az összes mívelt emberiség előtt kedveltté és elfogadottakká tettek, akiknek tehát a múlt szenvedéseiért a mai idő adta meg az igazságos elégtételt. Mig az 1848. évi 20. t. c. a vallás szabadságát ki nem mondta, kivált mi magyarországiak, csak igen keveset tudtunk felőlük. Nem meglepő-e, nem örvendetes-e a magyar irodalom igaz barátaira nézve, midőn 1867-ben Krizának, a halhatatlan székely költőnek és később unitárius püspöknek vezérlete alatt egy egész sora áll elé a tősgyökeres magyar íróknak és nem közönséges színvonalú tudósoknak a K. M. megalapítóiban és azóta folyvást gyarapodó erővel és sikerrel fenntartóiban.“