Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
IV. fejezet: A Keresztény Magvető megalapítása
68 képen kísérletet tesznek, de nem az egyház cégére alatt, hanem saját felelősségükre. A folyóirat nevét Kriza adta, szerkesztők ő és Nagy Lajos. 1861-ben megjelent az I. kötet, 1863-ban a II., de a várakozásoknak nem felelt meg. Ferencz József naplójában feljegyezte, hogy 1867-ben „már-már sírba szállt a nemes eszme, midőn Jakab Elek fáradhatatlan lelke azt újból életre serkentette s a szerkesztőséget megváltoztatva, ismét hozzákezdettek a munkához.“ (Dr. Gál K.: Kilyéni Ferencz József unilárius püspök élete és kora. 45. 1.) Ismét megvitatták a kérdést, s elhatározták folytatását Buzogány és Ferencz József szerkesztése mellett s becsületszóval megfogadták, hogy az V. kötet megjelenése előtt senki vissza nem lép, munkájával hozzájárul s pártfogókat keres. Haton írásban Ígérték ezt meg egymásnak: Kriza, Jakab Elek, Pap Mózes, Nagy Lajos, Ferencz József, Buzogány. Később hozzájárultak Marosi, Kovácsi, Símén. A formaszerű kötelesség azért volt, mert Jakab Elek nézete az volt, hogy az alapítók szorosabb egyesülése nélkül nem lesz elég erős és tartós életű s ahoz senkinek kizáró tulajdonjogát el nem ismerik. A vállalat főcélja, amint a szerkesztők előszavából olvassuk, a gyakorlati lelkészet körébe eső imák és egyházi beszédek közlése. Jakab Elek kezdettől fogva tántoríthatatlanul sürgette unitárius jeles emberek életrajza s lehetőleg arcképe kiadását is s a legelsőt, Szent-Ábrahámi arcképét, Bécsben saját költségén, a másodikat, János Zsigmondét, felerészben szintén ott készítette. 1874-ben (K. M. 283. 1.) azt írja róla: „oly helyet vívott ki az irodalomban, oly nevet egyházi életünkben, ami becsületünkre válik nekünk és korunknak.“ 1876-ban a végleges megalapításnak gyakorlati eszközéül alkalmazták a 2 frt előfizetési díj helyett a 4 frt pártoló díjat. Ezóta írói száma folyvást növekedik, munkásainak tudományos kutató szelleme mind mélyebb medret ás, olvasói között számos nem-unitárius van... A nemzeti irodalmat 24 kötet művel gazdagította s utóbbi időben a legkomolyabb és legalaposabb tudományos folyóirat hírnevét vívta ki magának. Aki igazságosan ítél róla, szívesen a magyar irodalom egyik jeles termékének vallja... Amily lassan s megfontolólag, sőt kétségeskedőleg jött létre e hasznos vállalat, úgy meggyökerezett most a lelkekben az iránta való bizalom és rokonszenv.1 Kriza életrajzában meg így nyilatkozik 1 Jakab E.: A Kereszlény Magvető megalapítása. K. M. 1890. 34—40. 1.
