Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
III.fejezet: Egyházi közéleti tevékenysége Kolozsvárt
63 és 1862-ben újra életbeléptetett állandó nevelésügyi bizottságnak, amely Brassai elnöklete alatt Fejér Márton, Gyergyai Ferenc, Kőváry László, Gálfi Endre s Jakab Elek tagokból és az igazgatóság tagjaiból szerveztetett. A főtanácsokon és zsinatokon rendszerint a kolozsvári eklézsia egyik követe. 1862-ben a főtanács (63. jk. p.) pénztárvizsgáló bizottságot szervez avégre, hogy a pénztárt évnegyedenként „előhírtétel nélkül“ megvizsgálják s állásáról jelentést tegyenek. A bizottságnak Pákei Lajos, Nagy Lajos és ő a tagjai. Fejér Márton halála után, 1866-ban, (14. főt. jk. p.) a bizottság elnökének választatott. Mikó betegsége miatt, 1872 febr. 24-én, lemondott a pénztárnokságról. Megválasztották Fekete Pált, aki azonban nem fogadta el a választást. Ezért egy háromtagú bizotíság kezelte a pénztárt, melynek Jakab Elek, Ferencz József és Pap Mózes voltak tagjai; de a tényleges kezeléssel Jakab Eleket bízták meg mindhármuk felelőssége mellett, fizetés nélkül. A főtanács megválasztotta Jakab Eleket az Augusztinovics-hagyaték egyik adminisztrátorának. Az E. K. Tanács megbízatott, hogy szerezze be tőle a szokott biztosítékot s adja ki a pénztárnoki útasítást. 1872 nov. 17-én (369. jk. p.) jelentik, hogy kézizálogul 3000 frt úrbéri kötelezvényt, vagy 3000 frt dézsma szöllő váltsági kötvényt letenni és E. K. T. felügyelete alá bocsátani köteleztetvén, a kezeslevél bevétetni határoztatott s a pénztárnoki utasítás kiadatott. Jakab Elek az úrbéri papirost nem tudta megszerezni s azért kéri (412. jk. p), hogy az E. K. T. Széchenyi tér 63. sz. a. házára, mejyre a vallásközönség már 2000 írtig be van táblázva, még 2000 írtig pénztárnoki kaució címén tábláztassa be. A betáblázási költséget kész hordozni. Az E. K. T. ezt az ajánlatot elfogadta. Pénztárnoki működése eredményéről Kelemen Benőhöz irt levelében (1880. III. 26.) a Dávid Ferenc 'könyve nemkelése miatti ingerült hangulatban írja: „Ki szerezte vissza a gróf Bethlen Farkasnál veszett 25000 irtot? Ki hajtott fel kétévi pénztárnoksága alatt többet, mint 20—30.000 frt kamathátralékot?“ Ferencz Józsefnek (1875. III. 21.) írja: „Én a gróf Bethlen Farkasné irtóztató summa elveszett tartozását is, mit ti, a konzisztórium elveszettnek hittetek, megkerítettem, én, — senki más. Majd írva lesz, amikor számolok, hogy mit vettem az unitáriusoktól s mit szolgáltam vissza. Abban sem volt egyéb dolga másnak, mint a dicsőséget eltenni: a státusé volt a haszon, enyém ott is a munka,
