Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

I. fejezet: Élete

36 élet az utolsó dobbanással megszakad“. (Kolozsvár története III. kt. 1002. 1.). A másik emeletes házát ennek közvetlen keleti szomszédságában építtette 1872—73-ban 42 000 írtért, jóformán reménységre és nem készpénzen. Hovatovább mind elviselhe­tetlenebből nehezedtek rá adósságai, melyektől nem tudott másként menekülni, mint — bármennyire fájdalmas volt — megbarátkozni az eladás gondolatával. A nyilvános árverés „kótyavetye“ gondolatát azonban már eleve kizárták. A kéz­­alatt való eladásra kérte fel egymásután Ferencz Józsefet, Gál Kálmánt, ki akkor fiatal óraadó tanárként működött a kollé­giumban, Kovács Jánost és Nagy Lajost. 1891. elején (II. 2.) összes adósságai kifizetésére kellene 30.000 frt. A ház jödelme i660 frt., adója 331 frt. Kölcsön van rajta 16.912 frt. 94 kr. 32 évig az évi törlesztés 1254 frt. 28 kr. Ez a teher azzal szaporodott fel ily óriási összegre, hogy 1888-ban fiát megházasitotta, leányát férjhezadta. i8J0-ben veje, dr. Pataky Leó, 5500 forintig rántotta bele bukásába. Legelőször eladóvá tette szőlőjét, melynek árát Kovács János­hoz írt leveleiben (1878. X. 8., XI. 22.) 2000 forintra tette, 650 forintban, később 600 forintban kínálja s mikor kapja az érte­sítést, hogy nem sikerül a vásár, ingerülten kérdi: „Hát annyi unitárius közül nem akad egy, akinek 600 forintja legyen 2000 forintos jószágért T Háza eladásának gondolatal889-ben merült fel, de szerette volna húzni-halasztani a dolgot, mert figyelmez­tették a Széchenyi-tér napirendre vett rendezésére s a posta- és távirda palota építésére, amelynek befejezése után jobban lehet értékesíteni a házakat. Kezdetben 34.000 forintot kért. 1891-ben (VII. 16.) a nagy ház utolsó árát 33.000, a kicsit 16.000 forintban szabta meg. A vásár nem sikerült, vevő nem jelentkezett, az adósságok elviselhetetlenül nyomták. 1892 végén már 28.000 forintért kínálja, mert saját s gyermekeit nyugta­lanítja a sok adósság s megromlott egészsége. Most az évi jövedelme 1780 forint és a házmesteri lakás 100 frt. „Decem­ber közepéig tennem kell valamit, ha lelketlen pénzpiócák, vagy fiskálisok kezére juttatni nem akarom.“ 1894 végén haj­landó már a 28.000 forintból 1000 et lehagyni s hozzáteszi: ,,Na hiszen az az én házépítésem s birtokosságom is volt egy gazdaság, amilyet a világ még nem látott.“ 1895-ben (VII. 16.) már megbarátkozott a magánlicitációval is, bár családja irtózik attól. Halála után neje nyugdíja 580 frt, ebből kell harmad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom