Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

I. fejezet: Élete

36

élet az utolsó dobbanással megszakad“. (Kolozsvár története III. kt. 1002. 1.). A másik emeletes házát ennek közvetlen keleti szomszédságában építtette 1872—73-ban 42 000 írtért, jóformán reménységre és nem készpénzen. Hovatovább mind elviselhetetlenebből nehezedtek rá adósságai, melyektől nem tudott másként menekülni, mint — bármennyire fájdalmas volt — megbarátkozni az eladás gondolatával. A nyilvános árverés „kótyavetye“ gondolatát azonban már eleve kizárták. A kézalatt való eladásra kérte fel egymásután Ferencz Józsefet, Gál Kálmánt, ki akkor fiatal óraadó tanárként működött a kollégiumban, Kovács Jánost és Nagy Lajost.

1891. elején (II. 2.) összes adósságai kifizetésére kellene

30.000 frt. A ház jödelme i660 frt., adója 331 frt. Kölcsön van rajta 16.912 frt. 94 kr. 32 évig az évi törlesztés 1254 frt. 28 kr. Ez a teher azzal szaporodott fel ily óriási összegre, hogy 1888-ban fiát megházasitotta, leányát férjhezadta. i8J0-ben veje, dr. Pataky Leó, 5500 forintig rántotta bele bukásába. Legelőször eladóvá tette szőlőjét, melynek árát Kovács Jánoshoz írt leveleiben (1878. X. 8., XI. 22.) 2000 forintra tette, 650 forintban, később 600 forintban kínálja s mikor kapja az értesítést, hogy nem sikerül a vásár, ingerülten kérdi: „Hát annyi unitárius közül nem akad egy, akinek 600 forintja legyen 2000 forintos jószágért T Háza eladásának gondolatal889-ben merült fel, de szerette volna húzni-halasztani a dolgot, mert figyelmeztették a Széchenyi-tér napirendre vett rendezésére s a posta- és távirda palota építésére, amelynek befejezése után jobban lehet értékesíteni a házakat. Kezdetben 34.000 forintot kért. 1891-ben (VII. 16.) a nagy ház utolsó árát 33.000, a kicsit

16.000 forintban szabta meg. A vásár nem sikerült, vevő nem jelentkezett, az adósságok elviselhetetlenül nyomták. 1892 végén már 28.000 forintért kínálja, mert saját s gyermekeit nyugtalanítja a sok adósság s megromlott egészsége. Most az évi jövedelme 1780 forint és a házmesteri lakás 100 frt. „December közepéig tennem kell valamit, ha lelketlen pénzpiócák, vagy fiskálisok kezére juttatni nem akarom.“ 1894 végén hajlandó már a 28.000 forintból 1000 et lehagyni s hozzáteszi: ,,Na hiszen az az én házépítésem s birtokosságom is volt egy gazdaság, amilyet a világ még nem látott.“ 1895-ben (VII. 16.) már megbarátkozott a magánlicitációval is, bár családja irtózik attól. Halála után neje nyugdíja 580 frt, ebből kell harmad-