Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
I. fejezet: Élete
34 nyughatik. Jakab Elek is elérte ez utolsó vágyát: holtteste második sírjában, bérces kis hazája földjében, pihen ... Pihenj hát csendesen rokonaid közelében hazatért hű fia Erdélynek. Álmodj a nemzeti dicsőségről és teljesedjenek álmaid. A székely hitregék egyike: Csaba királyfi regéje rajtad már beteljesült: hazatértél holtod után évek múlva, hogy szellemed itt virrasszon forrón szeretett székely s magyar néped felett.“ (Akadémiai Értesítő. 1901. 142. füzet. 501. 1.) Halála után majdnem 30 évvel szülőfaluja úgy rótta le nagy fia iránti kegyeletét és háláját, hogy egy szép kultúrházat építtetett s azt az ő nevéről nevezte el. A felavató ünnep 1926 okt. 17-én volt ragyogó őszi napsütésben a falu és az egész vidék közönségének jelenlétében. (Kér. M. 1926. 175. 1) Az ünnep istentisztelettel, gazdanappal, háziipari és termény-kiállítással, hangversennyel és szüreti táncmulatsággal kapcsolatosan történt nagy közönség jelenlétében. Az istentiszteleten dr. Kiss Elek teológiai dekán tartott beszédet. A püspök üdvözletét e sorok írója tolmácsolta. Jakab Elek szüleinek sírját Gál Elek ny. lelkész koszorúzta meg. A hangversenyen Jakab Elek emlékét e sorok írója újította fel. (K. M. 1926. 183—190. 1.) A gazdasági kérdésekről Orbán Balázs, a dal hivatásáról dr. Ferenczi Zsigmond tartottak beszédet. A hangversenyen a marosvásárhelyi, nyárádszeredai Bocskai és a szentgericei dalkör szerepelt énekszámokkal. A jelenlevő közönség körében gyűjtés is folyt a kultúrház javára. Gál Ernő vegyészmérnök 1000 lejt adott. Megható volt a Jakab Elek leányainak adománya. Szegény sorsban élnek és mégis a szent célra felajánlották az atyjukról reájuk maradt egyetlen értékes emléktárgyat: egy ezüst serleget, melynek felirata: Pályadíj Jakab Eleknek István bácsi 1859-iki naptárába szerzett pályairatjáért. Az ünnepély méltó volt a kiváló történetíró emlékéhez. A gyönyörű gondolatért és annak ilyen szép kiviteléért elsősorban Keresztesi Dénes lelkészt illeti elismerés. Foglalkoznunk kell Jakab Elek családja anyagi helyzetével is, mert különben nem tudjuk helyesen megítélni a művei után remélt, de meg nem kapott kielégítő bevétel utáni magatartását az egyházzal és a várossal szemben.Családja anyagi helyzete 1874-ig a polgári család anyagi jólétét és egyensúlyát mutatja. Budapestre való felköltözése után, a két család kétfelé tartása s a remélt állással a remélt jobb fizetés meg nem kapása miatt,
