Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
I. fejezet: Élete
23 korán reggel beállított. Neje reggelizés előtt egy szép kis csokor virágot tett az asztalkendőjére ezzel a megjegyzéssel: „A virágok költőjének.“ A képet ma is nagy kegyelettel őrzik leányai. Az alkotmány visszaállítása után, 1861-ben, az erdélyi királyi kormányszék levéltárában alkalmaztatott lajstromozónak, 1863-ban aligazgató, 1867. elején igazgató lett. 1867—73. évek alatt hosszas tervezgetések és tárgyalások után szerveztetett az országos levéltár s ezzel nagy fordulat álotf be Jakab Elek életében. 1867 április 13-án Wenczel Gusztáv az akadémiában indítványt tett egy országos levéltár alapítására. A kormány tetszéssel fogadta a gondolatot s a sajtó útján a közvélemény is. 1870-ben a képviselőház elfogadta a pénzügyi bizottság jelentését, hogy a belügyminiszter a Bécsben levő magyarországi és erdélyi udvari kancelláriai levéltárakat szállíttassa Budapestre s azok az itteni országos levéltárral, a magyar királyi udvari kamara és erdélyi királyi főkormányszék levéltárával egyesítve állíttassanak fel. Az U71 évi országgyűlés egy országos levéltár felállítását a belügyminiszternek ismételten kötelességévé tette. A képviselőház az akadémia és történelmi társulat tagjaiból bizottságot alakított, amely 18 2 nov. 21-én egy magyar állami levéltár alakításáról javaslatot készített s azt a belügyminiszterhez benyújtotta. E tárgyalások alatt az ország pénzügyi helyzete megromlott s az országgyűlés állami levéltár állítási szándéka megváltozott. 1873 február 10-én az országgyűlésen a pénzügyi bizottság véleményének elfogadásával az erdélyi főkormányszéki levéltár felszállítására a költség megszavaztatott. E tárgyalások alatt jelent meg a Századokban (lp53. 145—146. 1) egy névtelen cikk, mely ezeket mondja az erdélyi királyi főkormányszéki levéltárról: „A kilenc-tized részben haszontalan lomból álló levéltár fölszállítására előirányzott 20000 frtot, sajnos, tájékozatlanság folytén megszavazta a képviselőház, az állami levéltár életbeléptetése ügyét ellenben évekre elodázta. Sárba dobott pénz, mert ha a roppant tömegű lomot csakugyan felhurcolják, mit sem nyer vele a tudomány és közművelődés ügye. Ha pedig előbb szakértők által szortiroztatják, erre 5—6000 forint is elég s a többiből a Horváth Mihály által ajánlott szervezési költségeket lehetett volna födözni.“ Természetes, hogy Jakab Elek, aki ennek a levéltárnak évtizedek óta ismerője, nyolcadik év óta igazgatója volt, ezt a
