Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

XVIII. fejezet: Jelentősége

Kolozsvár város története ... Az Uzoni-Kozma kézirati egyháztörténelmet senkisem használta és méltatta annyira, mint ő. Elmondhatjuk, hogy az újkori unitárius egyháztörténelem írásának ő az alapítója, mivel a Székely-féle nem készült elég önállósággal.“

Halálának első évfordulóján Ferencz József szokatlanul meleg sorokban áldoz emlékének. Egész életében a munka embere volt: nulla dies sine linea. Munkaszeretetéből nőttek ki nemes tulajdonságai, melyek őt jellemben ép és egész emberré tették. 1854-ben Kolozsvárra telepedésével kezdett tevékeny részt venni az egyház ügyei körül is annak központi igazgatásánál, mint egyházi tanácsos és pénztárnok. „Az egyház levéltárában eszközölt kutatásaival szintén ez időben kezdette meg részünkről eléggé nem méltányolható egyházirodalmi munkásságát is, aminek nagyrészben az ő közreműködésével alapított Keresztény Magvetőben számos életrajz s más becses dolgozat, egyháztörténeti adat és okmány köszöni megírását és nyilvánosságra hozását. Ha szokásban lenne egyházunkban a hitvédő cím, azt teljes mértékben megérdemelné. Mert vallásunk minden megtámadására készen volt annak védelmére s nem merülhetett volna fel vallásközönségünket illetőleg oly kérdés, melynek érdekében ő tollát igénybe ne vette, tudását fel ne használta volna... Szívének két kamarája közül egyikben a haza, másikban az egyházszeretet lakott. Dávid Ferenc művével „egymagában halhatatlan nevet szerzett magának egyházunkban.“1 Kozma Ferenc, akieddigelé legterjedelmesebben írta meg életrajzát,1 2 mint unitárius írót röviden méltatja, jobbára Ferencz József, Deák Farkas és Abafi Lajos szavaival, Dávid Ferenc emlékét tartván unitárius írói munkássága koronájának.

Jakab Eleket tehetségei, lelki alkata, a szabadságharc lezajlása után kialakult életkörülményei, Kolozsvárra költözése, házassága, a főkormányszéknél elfoglalt hivatali állása szükségképen az erdélyi és az unitárius egyházi térténelem mívelésére determinálták. A főkormányszék levéltára korlátlanul rendelkezésére állott s az unitárius egyházi levéltár is hivatalától szabad idejében. írói neve már a szabadságharc előtti időkből

1 Jakab Elek emléke. Unitárius Közlöny. 1898. 169—173, I.

2 Jakab Elek élete és munkássága. K. M. 1901. 121—140. 1.