Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XV. fejezet: Iskolai és iskolatörténeti tanulmányai
205 Fontos iskolatörténeti adatként5 közli az unitáriusokat illető kivonatban azt az 1850. évi rendeletet, melyet azonban az abszolút kormány túlságosan kíméletlen és radikális volta miatt, mellyel az ország közvéleményét felingerelte és maga ellen szította volna, nem léptetett életbe. E rendelet szerint a népiskolákat a főtanács vezeti, a gimnáziumok felett az intézkedési jog a főtanácsé, a főfelügyeleti jogot a kormány gyakorolja a felállítandó iskolai hatóságok útján. A kolozsvári főtanoda a népiskolai tanítójelöltek képezdéjével kapcsolatban megmarad, nyilvános főgimnáziumnak elismertetik, a jogi tanfolyam ellenben megszűnik. A székelykeresztúri gimnázium nyilvános algimnáziumnak elismertetik, a fenntartási költség felét az állam adja, a hat tanár felét az állam nevezi ki. Mindkettőnek 3 év alatt minden lényeges pontban úgy kell szervezve lenni, mint az államiak. A tordai, torockói, vargyasi partikulák magánintézeteknek tekintetnek mindaddig, míg egy állami algimnázium lényeges kellékeit meg nem szerzik. A torockói mellé német nyelvtanító neveztetik ki a főtanács kijelölése alapján állami fizetés mellett. Az életbelépett második rendelet elvei szerint egy iskolatanácsos küldetik le s egy kormányi felügyelő iskolatanács szerveztetik. Az állam felügyeletet gyakorol az oktatás és nevelés felett. Az intézetek nyilvánosak és magánosak. Amazokat az állam tartja fenn, de állíthatnak ilyeneket egyházak, községek és társaságok, sőt magánosok is, de ezeknek birniok kell az előírt összes feltételekkel. Az állam erkölcsi vagy politikai okokból bezárhatja a rendeltetésének meg nem felelő iskolát, szervezetükről, belső viszonyaikról adatokat kérhet. A tanulók más felekezetű, vagy nemzetiségű iskolákba járhatnak, tannyelv az anyanyelv. A teljes jogi tanfolyam 4 éves. Látni való, hogy iskoláink autonómiája két lényeges pontban csorbult: a kormány a tanrendszerre és tantárgyakra tetemes befolyást nyert s az iskolák az iskolai tanácsosok ellenőrzése alá rendeltettek. De Jakab Elek a félretett első rendelettől való félelemnek tulajdonítja, hogy mi 1854—56-ban a legnagyobb erőfeszítéssel oly nagy áldozatot hozhattunk, hogy egy iskolánk sem vesztette el nyilvánossági jogát s tanerőkben megerősödve s tanrendszer tekintetében tökéletesedve, értük meg az alkotmány új életre ébredését. 5 Az erdélyi iskolarendezési első szövegezésű császári rendelet 1850-ben. Kivonat az unitáriusokat illetőleg. K. M. 1876. 270—274. 1.
