Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XII. fejezet: Unitárius jelesek életrajzai
178 nem a magam hasznát, hanem a néhai és utódai hírnevét akartam emelni, hatni akarok más önző gazdagokra s e szép, erős, nagy polgári jellemben emelni az unitárizmust.“ És 1888. V. 29-én: „Én csak adósságot törlesztettem, amit életem véghatáráig teszek, ha Kelemen utódainak bármelyike parancsol velem.“ Életrajzában'5 érdekes mozzanatokat tár elé hozzávaló meleg baráti viszonyáról. „A fővárosba való szerencsétlen felköltözésem után, 1874 nov. 20-án írta hozzám első levelét. Jó és balsorsomban híven osztozott. Szeretett, mint senki, méltányolt, mint még alig valaki, megmondta hibámat, néha keményen, de szeretettel s védte, ami kevés jót bennem talált: főleg erős unitáriusságomat, az igazság kimondásában bátorságomat s a rendkívüli irodalmi munkásságot sokszor emlegette leveleiben. Háza, szíve mindig lárva volt előttem. Ha fölkerestem, gyermekként örvendett, ha távoztam, láthatólag lehangolódott. Heteket, hónapokat töltöttem nyájas körében úgy, mint otthon... 1880 őszén voltam utoljára nála nehány hónapig. Ott végeztem be nagy művem — Kolozsvár története — előkészületét.“ Jakab Eleket művei írásában és kiadásában anyagilag támogatta. Dávid Ferenc emléke c. munkája költségeire 200 irtot adott, jutalmát 100 írttal megpótolta. Az 1879. évi zsinat után, melyről Jakab Elek 1887-ben is azt írja, hogy „ami velem akkor történt s ami művemmel nem történt, annyira leverőleg hatott rám, hogy róla fájdalom nélkül szólni ma sem tudok“, azt írja a püspökhöz: „Szegény barátjoknak, fájdalom, irigyei, ellenségei nem hiányzanak. Nem mindenki tartja szem előtt, hogy őszinte barát számunkra mondja meg az igazságot. Ő ezt szokta tenni s így nincs népszerűsége. Dehát azért ne lennének az egyházban az írót bármi részben segélyezők?“ Hogy művét neki ajánlhassa, csak későn sok kérésre engedte meg. Kelemen Benőnek vele kapcsolatban volt egy terve a kollégiumban a hazai történelem bővebb tanítására, miben részint ő, részint a viszonyok akadályozták meg. Pestre költözése után sokat panaszolt a családjától való elszakitás miatt. Akkor azt tanácsolta neki, hogy menjen nyugdíjba s tanítsa Kolozsvárt a hazai történelmet, ő biztosít részére élete végéig évi 500 irtot. Jakab Elek, amint láttuk, sokáig töprengett 15 Nagy-ernyei Kelemen Benő élete. K. M, 1887. 145—188.
