Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

I. fejezet: Élete

16 gával nehány elröppenő percet, mire ma is (I860) kedvesen emlékezik (Szabadságharcunk történetéhez 174—183). Kolozs­várt a nemzetőrség márciusban megalakult. Jakab Elek is beállott közéjük nehány hónapig, míg később rendes honvéd­huszárrá nem lett. 1848. jún. 23-tól aug. 17-ig szerkesztője volt a képviselői minőségben Pestre távozott Ocsvay helyett a Kolozsvári Híradónak. Midőn aztán Batthyányi felhívást inté­zett az állami hivatalnokokhoz, hogy lépjenek a honvédek sorába, ő is felcserélte a tollat a karddal s aug. 29-én beállott a Kossuth huszár ezredbe közhonvédnek. A polgári és poli­tikai élettől, szept. 1-én megjelent lelkes vezércikkben búcsú­zott el: Erős a meggyőződése, hogy édes hazájának sokkal több szolgálatot tesz úgy, ha békéjét és szabadságát karral védelmezi, „mintha csak önkényelmüket nézők s gyávák szo­kásaként feleslegessé vált irodák hősében tollat koptatok ... Mit ér nekem úgy is a hivatal, mit gazdag díj és kényelem, ha imádott hazámat naponta örvény felé sodortatni látom? Nekem a miniszteri irodákba jutás, nekem az a nyomorult 6—800 frt. megnyerése, mi után némelyek úgy sóvárognak, nem főcélom; én hazámnak kívánok szolgálni s az, hogy legyen mivel életemet napról napra tengessem, csak eszköz felséges célom elérésére. Miért éljek én s mit szeressek ez életben, ha nemzetemet ismét rabbilincsekbe verni mindenfelé készületeket tétetni tapasztalok ?... Hazafiak, ifjúságom baráti 1 íme, a dicső pálya, ime lelkünk régi bálványa, Kossuth által kitűzött sza­badság lobogója! Gyűljünk alája, a haza esdekelve kiált, hogy megmentsük őt, az édesanyát önmagunk számára... íme, én beváltám szavam, Én aug. 29-e óta felesketett Kossuth-lovag s élni, halni kész honvéd vagyok. Isten velünk! Pár hét múlva a csatában boldog találkozást.“ (Kolozsvári Híradó, 1848. 54. sz.) Utána Urházy György, a belföldi és vezércikk rovat rendes vezetője, állott be. Jó fizetésüket 8 kr. napidíjjal és tekintélyes társadalmi állásukat, melynek révén Kolozsvár előkelő családai­­hoz szabad bemenetelük volt, huszársággal cserélték fel, s rendre 150 ló istállójának szemetét kellett takarítaniok. Szinte esemény­számba ment s gyújtólag hatott barátaikra, akik követték ezt a példát s pár hét alatt a kolozsvári század létszáma teljes volt.9 9 Adatok a 15. szárr.ú (elébb Kossuth, majd Hunyadi, később Mátyás) huszárezred alakulása s forradalmi történetéhez. Magyar Polgár, 1873. 226 — 236. és 241-244 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom