Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XII. fejezet: Unitárius jelesek életrajzai
174 Kriza és Kelemen Benő. azokkal szemben Jakab Elek nem úgy áll, mint tudós történetíró, hanem mint olyan barát, akit tisztelet és meleg szeretet kapcsol hozzájuk. S ezért ez életrajzok egyház- és iskolatörténeti bőséges adatok mellett telve vannak személyes élményekkel és vonatkozásokkal. Farkas György életrajzában a szegény unitárius diákok iskolai életének egy nehány jellemző tulajdonságát rajzolja. Azután Szentgerice népét jellemzi a szülőföld szeretetéből fakadó elismerés meleg szavaival és leírja az unitárius eklézsia vagyoni gyarapodását Farkas György esperes ideje alatt. A templom és torony megszilárdíttatott, az 1848-ban ágyúnak adott harang helyett újat szereztek, orgonát állítottak be, a régi rozzant papilakás helyett díszes papi ház épült, a cínterem — részben épen az író adományából — megnagyobbíttatott és bekenhetett. Azután úgy jellemzi őt, mint „akinél Krisztusnak hívebb tanítványa nem volt.“ 1869—70-ben a reformátusokéval közös iskolát Kriza püspökkel együtt melegen pártolta akkor, mikor azt a konzisztórium még határozottan ellenezte s akik pártolták, azokat nem szívesen nézte. Az E. K. T. meg is pirongatta érte. Jakab Eleket sokat csillapította lobbanékony kitörései miatt egész életében, nem egyébért, csupán iránta való szeretetből. Hogy 1854-ben Kolozsvárra ment s az ekeszarvát a tollal cserélte fel, abban jelentékeny része volt neki is s ő adott utravalóul egy aranyat, melyről soha az életben beszélnie nem volt szabad. Krizáról, kivel majdnem a tanuló korból származó meghitt meleg barátság kötötte össze, több ízben írt. Nemcsak benső igaz barátság fűzte őket egymázhoz, hanem Jakab Elek nagyra értékelte Krizának egyszerű, jóságos, jézusi szellemű lelkét, nagy költői tehetségét s boldog volt, hogy Kriza alatt magasra csapott unitárius dicsőségi lángról s hódítási szellemről győződhetett meg. Kriza utódjának, Ferencz Józsefnek, nem egyszer Krizát állítja követendő példányképül s mindegyre figyelmezteti őt, hogy a Kriza keltette országos figyelemnek és rokonszenvnek alatta lankadni nem szabad. Püspökké választása alkalmával (Vasárnapi Újság, 1862. 20. sz.), a Remény szerkesztése és kiadása, a Keresztény Magvető és a Vadrózsák körüli munkásságát és érdemeit emeli ki. Halála után pedig Szász Károly számára, ki emlékbeszédet akar tartani felette, Ferencz Józseftől és Kovács Jánostól adatokat
