Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XII. fejezet: Unitárius jelesek életrajzai
170 hagyta fönn.“ Jakab Élek szerint meg „vallásos életünk erkölcsi alapjait első vallásalapítónk után leginkább az ő gazdag szelleméből meríté s meríti mai napig.“ Nagy talentumával ritka eszélyesség, tetterejével óvatosság, népszerűségével önzetlenség párosult. Megszilárdítója, kifejtője, részben kezdeményezője egyházi képviseleti rendszerünknek és önkormányzatunknak. „Legfőbb érdeme: dogmatikánkban és konfessziónkban, egy a szabad vizsgálódásban nagyon is előrehaladt felekezet hitének és meggyőződésének oly rámáját alkotta meg, úgy formulázta azt a legnehezebb időben, hogy a lényegből formákért semmit fel nem áldozott s eképen létezhetésük örök alapját vetette meg. Nézetem szerint Szent-Ábrahámi a mi legnagyobb papi és irodalmi talentumunk, nagyobb volt mint Engedi, sőt tán, mint Dávid Ferenc; nagyobb volt pedig önmérséklése s azon eszélyességnél fogva, hogy ő azon szírt mellett, hol amaz oly gyászos hajótörést szenvedett, — melynek következése egy vallásnak szabad fejlődését szinte végképen fennakasztotta, — szerencsésen el tudván evezni, két század haladását kötötte egybe s a 18. század üldözései közül kimentett egyházunk előtt új, boldogabb jövendő pályáját nyitotta fel.“ Szent-Ábraháminak még egy felterjesztését közli7 eredeti latin nyelven, melyet ő Mária Terézia rendeletére, ki meg akarta tudni a felekezetek oktatási és nevelési célú vagyonát és alapítványait, állított össze. A 18. század másik nagy püspökének, Ágh Istvánnak8 életét és korát azért Írja meg, mert amit róla Kénosi, Fosztó- Uzoni és Székely Sándor írtak, hiányos, amit az Egyetemes Magyar Enciclopaedia írója irt, az felületes és téves. Aztán épen ezidőtájt Balog Ferenc kitessékelte, vagy amint Jakab Elek mondja, „kiakolbulitá“ az unitáriusokat a törvényesen bevett vallások közül. Kálmán Farkas pedig polémiát folytat arról, hogy honnan származnak a 16. századi protestáns énekés dallamszövegek s eközben az unitáriusokról, mintha nem is léteztek volna, alig van némi emlékezés. Pedig a reformáció zászlóvivői az erdélyi részekben ők voltak s Dávid Ferenc és Heltai adták ki az első unitárius énekeskönyveket. Ideje volna az unitáriusoknak az énekkérdéshez hozzászólani s az unitárius 7 Szent-Ábrahámi Mihály unitárius püspök felterjesztése az unitáriusok közalapjairól 1754-ben. K. M. 1892. 8 Ágh István unitárius püspök élete és kora. (K. M. 1882. 65—89. 1.)
