Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

IX. fejezet: Dávid Ferenc életrajza

118 degült. Ennek a keserűségnek és csalódásnak nyilvános iratai­ban is hangot ad. Azt hisszük, nem csalódunk, ha e csalódá­sából eredőnek mondjuk e nyilatkozatát: „Egy évtized kellett rá, hogy csalódásaim és a keserűség bénító hatása alól mene­külhessek. Ezek elmúltak s mielőtt a fenyegető nagyobbak be­következnének, veszi tőlem az olvasó közönség az egyik leg­nagyobb unitárius író — tőlem valószínűen utolsó életiratát.2 Kisértsük meg most a könyv tartalmát és módszerét ismertetni s azt a hatást, melyet megjelenésekor az irodalomban gyakorolt. A könyv Kelemen Benőnek, minden unitárius ügy áldozó barátjának, van ajánlva. Dávid Ferencben „az unitáriz­­mus életfája századokra kitermette magát. Neve, lelke, tudo­mánya, tettei fényéből nagy időig szív lelki táplálékot egyhá­zunk.“ Örvendene, ha bár részben sikerült volna ily nagy ala­kot úgy adni át a jövőnek, aminő volt s ahogyan tőlünk rég megérdemelte. Az Előszóban rámutat a korszellemnek arra a felszabadító erejére, amely utat nyit Dávid Ferenc eszméi szabad érvényesülésének és azokra az okokra, melyek miatt oly sokáig volt a feledés sírjába temetve, az életrajz megírásának nehézsé­geire és akadályaira. Dávid Ferenc örök érdeme és dicsősége, hogy az „erdélyi reformációra minden fejlődési fokán döntő be­folyást gyakorolt s azáltal, hogy a mihamar tüzzel-vassal kiirtott szabadabb hitnézeteknek az unitárius keresztény egyház hitval­lásában érvényt s az egyháznak alkotmányos biztosítékot szer­zett, nemzete és az emberiség műveltségi ügyének tett szolgá­latot.“ Az emberi szív és szellem vallási magasabb vágyódásai általa nyertek konkrét alakot és megtestesülést. Hogy e férfi emlé­kezete oly sokáig volt a feledés sírjába temetve, oka a nemzeti irodalom késői ébredése és a közérzület késői előkészülése a sza­badelvű vallásos eszmék befogadására. Ma már az isten egységét s egyedül imádandó voltát hirdető reformátor nem vesz magára egyházi átkot s máglyatüzet. Dávid Ferenc életrajza megírásának sok akadálya van. A forrásművek közül a régiségek meg nem becsülése, előítélet, vallási türelmetlenség és tudatlanság sokat megsemmisített. A régi biográfiairodalomra gondolás egyenesen szánalmas, mosolyra indít. Amint Dávid Ferenc lábai alatt a föld megrendült, megdöbbentek a barátai s veszni, pusztulni hagyták mindenét. „Kolozsvár népszerű és csoda ékesszólású főpap­a Enyedi György élete. K. M. 1890. 131. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom