Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

IX. fejezet: Dávid Ferenc életrajza

110

ért — lesz-e nekem életerőm Kolozsvár történetén kívül ezt is megírnom?“ A következő év elején (1875. I. 12.): „A Buzogány ideája szép; ha te is jónak látod, nem fogok kitérni előle, csak hogy lesz az idővel és lelki képességgel... Na csak terveljétek ki s ha a közbizalom felém fordul, nem utasítom vissza.“ Egy hónappal később (1875. II. 12.): „Buzogány indítványával szemben előttem tán csak a capitulatio lehetsége áll, annyit beszéltünk már ketten, annyit mostam a számat vele én,... de természetes, hogy az egyháztagok könyvekben és adatokban való gyámolítása feltételével s kontár bírálók beleszólási joga kizárása mellett.“ Márc. 21-én írja: „Dávidot tán éretted — s mert készülök rá és beszéltem róla jobb embereimnek, de mert lelkesedni is (ahogy még tudok) iránta — még megírom, a többit végezzék mások, bírálóim s ócsárló sokaságunk.“

Ilyen töprengések, aggódások és készülődések után következett a főtanács.

Az E. K. Tanács e tárgyban az 1875. évi főtanácsra a következő előterjesztést tette: Buzogány Áron indítványára mondja ki az E. K. Tanács határozatilag, hogy Dávid Ferenc, a magyar unitárius egyház alapítója, halálának háromszázados évfordulója alkalmával nevezett reformátornak és mártírnak életrajzát megiratni és kinyomatni óhajtja s e célból 400 irtot tűz ki tiszteletdíjul. A Tanács az indítványt elvileg helyeselte s a kivitelre vonatkozó javaslatra és véleményadásra bizottságot nevezett ki, amely megtévén javaslatát, az E. K. Tanács következőleg határozott:

1. Az életrajz megírására szólíttassék fel Jakab Elek.

2. Jutalmul adassék 400 frt azzal a feltétellel, hogy az életrajz a vallásközönség tulajdona lesz s azt a maga javára értékesítheti.

3. Az életrajz 8—10 nyomtatott ívnél kevesebb lehet, de több nem.

4. Beadási határidő 1878. szept. 1.

5. E célra a költség a költségvetésbe 4 éven át 1876—79-ig á 150 frt felveendő.

A főtanács ezt a javaslatot azzal a módosítással fogadta el, hogy a munka háromtagú bíráló bizottságnak adandó ki, de a 400 frt tiszteletdíj kiadandó a bírálóbizottság véleményére való tekintet nélkül. Jakab Eleket a határozat több pontja bántotta.