Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

VIII. fejezet: Jakab Elek és a székelyek

107

nősen azért, hogy e székely vármegye beléletének ismeretébe mélyebben behatolván, ismereteit előnyösen értékesítheti majd a Székelyek történetének megírásánál, amely feladattal már régebben megbízta a pályadíj-alap intézőbizottsága. A szerződést 1898 június 1-én kötötték meg a munka befejezésére 10—12 ívnyi terjedelemben. Az elkészült munkát kinyomatás előtt Kőváry elolvasta. Megjelent Budapesten 1901-ben: Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1848-ig. írták Jakab Elek és dr. Szádeczky Lajos címmel. A—A (Századok. 1901. 824—829. 1.) sajnosán konstatálja, hogy a könyv első harmadrésze nem a vármegye története. A hunokról, a hírhedt csíki székely krónika alapján nagy bőbeszédűséggel beszél anélkül, hogy az eredet kérdésében tudásunkat előbb vitte volna. E céltévesztett terjengősség lett az oka annak, hogy a vármegye történetét épen ott kellett szőkébb korlátok közé szorítania, ahol a nemzeti fejedelmek korában a források mind bővebben kezdenek folyni. A királyok korszaka alatt (1096—1526) ismét az egész székelység történetét adja — a vármegyei adatok gyér száma miatt. Legbecsesebb és legtanulságosabb rész a negyedik, mely a megye nemzeti fejedelmek alatti történetével foglalkozik. Igaz, meglehetős fésületlen formában, lazán, minden összefüggés nélkül, ötletszerűen tárgyalja benne másfél század eseményeit, mégis értékes az ismeretlen adatok számánál fogva.“