Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
VIII. fejezet: Jakab Elek és a székelyek
100 205. 1.) megjelenése alkalmából két célból fejtegeti: hogy székely véreit iránta érdeklődésre, a megjelent könyv megszerzésére, a megjelenendők gazdagabbá és belterjesebbé tétele végett a szerkesztőhöz eredeti székely oklevelek beküldésére bírja. Aztán tárgyalja a székely név, a székely nem, székelyföld, székely ispánság, nemzeti önkormányzat, bíráskodás és birtoklás, székely törvényhozás sajátosságait, a katonáskodást, „mely egyik ragyogó momentuma a székely őstörténetnek.“ Erdély 3 politikai tartományterületre oszlott: a magyarok földje, vagy a vármegyék, a Székelyföld és Királyföld. E saját területi autonómiával biró három népet egy szervezetbe fűzte a tartományi törvényhozás, országos adó, honvédelem és bizonyos ügyekben közös igazságszolgáltatás. Ezeken kívül mindenik rész teljesen szabad és egymástól független belső életet élt a maga földjén. A magyarföldi vagy vármegyei intézmények és szokások az anyaországiakkal voltak rokonok, a székelyekéi a demokrata egyenlőség szabad elvén nyugodtak, a szászokéi germán eredetűek. A főtiszt magyar földön a vajda, székelynek és szásznak a maguk nemzeti ispánja. De e két utóbbi tiszt gyakran a vajdára ruháztatván, utoljára a székely ispánság abba olvadt bele. Nagy és hosszú küzdelem folyt le, míg a magyar alkotmány az egészen sajátságos székely és szász ősintézmények bizonyos határig való egybeolvasztását kivívta. Ez még nincs megírva s nem könnyen irható meg. Addig még sok az előleges teendő. Egyik az, hogy Erdély alkotmányát s közjogi állását illető, az Akadémia által már kétszer hirdetett pályakérdés megfejtessék. A másik az, hogy a székely őstörténet a szászokéhoz hasonlóan megirassék. Egyik tartományterület múltja tisztán áll előttünk. Lépjen ez ösvényre a székely nemzet is, tűzzön ki története megírására jutalmat, 4—500 aranyat — 70.000-ből álló néptől kitelik, ha önmagát becsüli, — hirdessen pályázatot, vagy kérje fel erre Szabó Károlyt, a Székely Oklevéltár tudós szerkesztőjét s a székely nemzet igaz barátját. Ha a három politikai terület külön története ily módon meg lesz Írva, akkor ezek közös polgári szervezete s népeinek együtt leélt viszontagságai is megírhatók, előbb nem. E cél érdekében Benkő József után senki annyit nem tett, mint a Székely Oklevéltár szerkesztői s kiadói, kik ezzel hálára tették magukat érdemesekké. így harcolt és agitált eszméje és felvetett indítványa érdekében majdnem másfél esztendeig. Indítványától kezdve a
