Ferencz József - Szent-Iványi Sándor (szerk.): Az unitárius élet munkásai (Budapest, 1940)
„Erdély Petőfijének“ nevezett el. És ki tudja, hogy a „Nyárádmelléki“ címet viselő „Bekecs alatt Nyárád tere“ kezdető s „Marosszéki piros páris“ folytatású versén kívül még hány verset írt s hogy ezekből a versekből nem egyet énekelnek Petőfi modern átültetésű János vitézében is. És ki tudja, hogy mint társadalomkritikai író és politikus, a reformerek tagjaként a népi politika első követelője, aki az 1834. erdélyi országyűlés alkalmával Wesselényivel együtt Kossuth Országgyűlési Tudósításaihoz hasonló kőnyomatost szerkeszt s hogy ezért ugyancsak sok üldöztetésben volt része. Légióként pedig ki tudja, hogy Krizával együtt ő alapította és szerkesztette az. 1840-es évek nagy jelentőségű irodalmi almanachját: a „Remény“ című zsebkönyvet, amelyet 1839- ben, tehát éppen most száz éve, hogy útnak indítottak. S. Nagy László 22
