Ferencz József - Szent-Iványi Sándor (szerk.): Az unitárius élet munkásai (Budapest, 1940)

alkotásaival, munkásságának az egész nemzetre kiható páratlan eredményeivel valóban kiérdemelte: a praeceptor Hungáriáé nevet.

Részletekre — sajnos — nem térhetünk ki, de mégis meg kell említenünk, hogy a magyar nyelveit — a régi latin helyéhe — először ő vezette be a középiskolába, mint a kolozsvári unitárius főiskola tanára. Ö készítette száz esztendővel ezelőtt az első magyar tanítási tervezetet, melyet országos alapul a közoktatási kormány is elfogadott.. A szemléltető oktatás (taneszközök, térképek, szertárak, természetrajzi gyűjtemények, könyvtárak) első apostola.

Nyelvészeti eszméivel, melyeket ő már a harmincas években vallott és megalapozott a németek csak a hetvenes években kezdenek foglalkozni és Georg von der Gabbelentz, mint saját nézetével áll elő. De esztétikai gravitációs elméletével is ötven évvel előzte meg a modern esztétikusokat. (Fechner, Beöthy Zsolt, Pékár Károly). Kár, hogy a későbbi „feltalálók“ elfelejtettek Brassaira hivatkozni.

De a tudományok széles mezejének bármelyik mesgyéjén vizsgálódjunk, mindenütt találkozunk Brossainak az okok eredőjéig mélyen lenyúló korszakos munkáival. Világhírnevet szerzett, mint botanikus. Úttörő a nyelvészetben, esztétikában, statisztikában, közgazdaságtanban is. Kiváló filozófus. Logikáját az Akadémia jutalommal tüntette ki. Kilencvenötéves korában adja ki az „Igazi pozitív philosophia“ című könyvét. Az Akadémia először a természettudományi, később a filozófiai osztályba választja be tagnak. Az egyetemen a

16