Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

A család

A C S A L A D lálni, mint Brassai. S hiszem bizonyosan, hogy ö lábra állítja úgy a torockószentgyörgyi iskolát, hogy az vetélykedhessék rövid idő múlva a torockóival.38 Ott akkor már Sebess Pál jeleskedett. A Torockószentgyörgyiek „nem kívánták“ Brassait, mert azt hitték, hogy jól ismerik, pedig roszul ismerték. Azt a ki­fogást emelték ellene, hogy: 1. urat ágál, 2. ökot contemnálni fogja, nevezetesen, hogy 3. az istantia-írásban a szegényeknek nem fog segíteni, 4. nem is fogná az éneklést, úgy amint ott szokás, véghez vinni. Kifogásaikat írásban nyújtották be, de az E. K. Tanács mégis kijelölte* s a püspök kinevezte 1810 januárjában. A fő­hatóságok bíztak Brassai tehetségében s a siker érdekében szembe helyezkedtek az egyházközség tagjai kívánságával. Brassai vállalta, mert remélte, hogy az iskolát helyre fogja állítni. Számítása alapos volt, de nem körültekintő. Nem vette figyelembe a magyar népléleknek azt a sajátosságát, hogy magánál nagyobb urat nem szívesen lát s ha azt köze­lebbről ismeri és valamelyes gyengéjét észreveszi: könnyen tud kellemetlenséget okozni. VIT. Brassai 1910-ben torockószentgyörgyi tanító-mester lett és ebben a minőségében töltött másfél évet. Az iskola helyre állott, a gyülekezet tagjai lecsillapodtak, sőt 1811-ben meg­választották papjoknak, mert arra alkalmasabbnak gondolták s mert elhunyt jeles papjuk, apósa, Koncz Gergely iránti tiszteletből is illőnek és célszerűnek tartották, hogy vejét ál­lítsák helyébe.39 Az 1811 évi zsinaton szentelték föl papnak. Az akkori gya­korlat, szerint ő is kiállította a reversálisnak nevezett köte­lezvényt, hogy az egyházhoz és vallásához egész életében hű 38 Levél P. Horváth Miklós- f(»gondnokhoz. Kolozsvár, 1810 március hó 7. Szerző gyűjteményében. 39 A torockószentgyörgyi unitárius egyházközség anyakönyvé­ben sajátkeziileg írja: 1811 diebus apri. in Ministerio sanctae func­­tionis succedit Samuel W. Brassai e Rectorat Scholae Torockó­­szentgyörgyensis in Anno aetatis XLVII e voto totius Ecclesiae et consensu. — 28 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom