Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Középiskolai tanár

KÖZÉPISKOLAI TANAI{

a javulás és tökéletesedés, mert sok jeles paedagogus működött egy célra. Midőn a jelen sikerei előtt meghajtjuk lobogónkat, tulajdonképen Brassait és az ő korát dicsőítjük, mert az első logikus és szakszerű irányítást Brassai, az ő nevelői köre és Kék-könyvtár vállalata adta a magyar népiskolai s jórészben a középiskolai oktatásnak.

Már 1837-ben sürgeti a népiskolai tanítás reformját.51

Annyira életbevágó eszmét pendit meg a „Mív szorgalom“ furcsa és ma érthetetlen cége alatt, hogy jónak látjuk ide iktatni: a tanítót elláttatja földdel, a tanulókat melléje rendeli, „practicansoknak.“ Követeli, hogy ne csak földművelést, hanem a kertészetnek mindenik ágát gyakorolják, ismerkedjenek meg a gazdasági mívelés minden ágaival.“ íme a ma már nem csak sürgetett, hanem a ministeri rendeletekkel életbe léptetett gazdasági ismétlő iskola ezelőtt 80 évvel! Ez a mív-szorgalom! Ez a „Vasárnapi Ejság“ szerkesztője az iskolában.

Az öt felsőbb osztály a nyelvek tanulására van utalva. Latint és németet tanulnak mindenik osztályban, görög nyelvet a 6—8 osztályokban. A földrajzot tanítja a IV—VI, ellenben a történelmet a IV-ben és a VII-ben, s csak is a hazait, mértant a VII-ben, természettant a VIII-ban.

Latin és németnyelv tanításának okául a tudományos készültséget és a gyakorlati szükséget emeli ki, a latint inkább az első, a németet a másik érdekében.

A nyelv tanítását és tanulását Brassai nem így tervezte, de elveit a tantervben nem tudta keresztül vinni. Ezekről más helyen lesz alkalmunk szólni.

Az unitárius főgimnázium terve felöleli azokat a módszertani elveket, melyeket Brassai később a „Módszerről“ írt akadémiai értekezésében kifejtett. De van ennek még egy igen nevezetes része: a haza históriáját az alsó és a felső (philosophiai) osztályban is taníttatja és figyeltet arra az okos eljárásra, melyet az oroszok követnek, akik „a nemzeti érzelem kifejtésére leghatósb eszköznek tartják a haza históriáját és ennek tanítására minden kis és nagy iskolában nem51 Valami az iskoláról. Vas. Ujs. 1837 251 1.

117 —