Benczédi Gergely: Berde Mózsa életrajza (Budapest, 1901)
XI. Betegsége és halála
58 nézetéhez makacsabban ragaszkodott volna, mint ő. Nem hogy az egésznek, de bizton merem állítani, még egyetlen pontjának meg- vagy mikénti írására sem volt senkinek legkisebb befolyása is. Közelebbi ismerői nagyon jól ismerték önálló gondolkodását, szívós kitartását, semmi rábeszélést vagy ellenmondást nem tűrő makacs természetét s igy tudták, hogy minden kísérlet nemhogy előnyére, sőt nagy hátrányára lehetne az általok is óhajtott czélnak. XI. Betegsége és halála. Mint erős és edzett szervezetit ember, eltekintve a mindenkinél előfordulni szokott múló apró bajoktól, állandó jó egészségnek örvendett. Erdély nevezetesebb hideg- és sósfiirdöit nem annyira gyógyhasználatra mint üdülés czéljából mégis minden nyáron rendre felkereste. Ezeken kívül Márkos Ferencz öcscsénél és Albert Dénesnél szerette szabad idejét huzamosabban tölteni, mindkét helyt egészen otthon érezvén magát. A tanárok közül Pap Mózes, Pétert! Dénes és dr. Bartók háza volt kedvelt és bizalmas nyughelye. Egyszer volt csupán terhes beteg, midőn 1883 julius 8—30-ig az elópataki fürdőn léte alatt a typhus leverte, mikor Berde Áron Kolozsvárról utána menve, külön vasúti kocsiban haza szállította s itt néhai dr. Bartók István lábra állította, kit — a mint beszélte — nem is álmodott tiszteletdijban részesített. Dr. Bartók ettől kezdve valóságos kedvenczévé lelt, kit nemcsak mint alapos készültségi! orvost, hanem mint őszinte, egyenes lelki! és jószivi! embert is nagyra becsült. E mellett dr. Bartók is bámulatos mértékben jártas lévén a családok történetében s nézeteik, az egy takarékosságot kivéve, nagyon megegyezvén, érdekes volt e két ember eszmecseréjét végighallgatni.1 1 Az a Bartók család, melyből Dr. Bartók István származott, s mely Toroczkón máig is virágzik, szintén Laborfalváról Írja magát, s mivel a Berde család »alias Bartók«-nak mondatik a nemeslevélben, több mint valószínű, hogy a két család egy törzsök hajtása.
