Benczédi Gergely: Berde Mózsa életrajza (Budapest, 1901)

VII. Vagyongyűjtés, birtokszerzés

47 III. »Nincs zsellérem, sem jobbágyom, Két tenyerem a jószágom ; Vagyon nekem tenyerem, Leszen nekem kenyerem.« Szentiványi Mihály. »Ezen jelszavak igaz értelme — folytatja — átjárta agyamat, véremet, ezeknek érzetében léptem pályára Kolozsvárott 1841 május 2-án mint ügyvéd s dolgoztam teljes erővel és resignatióval. 1848 márcziusig, a mikor a politika, körülmények 8 éves pályámról leszorítottak és Háromszék követjévé vá­lasztatván a nélkül, hogy kerestem volna azt azon hitben, mintha mostan lenne ideje rabigába görnyesztett székely rokonaimon segíteni és a százados jármot szétrombolni; és azon meggyőződésben, hogy nekem jutott a sze­rencse hozzájok azon örvendetes üzenettel hazatérni: szabadok vagytok, vége rabszolgaságtoknak — elválaltam, és ekkép átléptem végetlenül munkás, de boldog magá­nyomból — a lélekrázó, zajos és fárasztó publicisticus térre.« Ezután »emlékezetből« feljegyzi 1850 elején, hogy kiknek és mennyit adott kölcsön. Az összeg 21855 frt, melynek évi 6° 0-os kamata 1311 frt 30 kr. Ennek túl­nyomó részével, t. i. 15780 frt gr. Csáky György tarto­zott, kitől a szalárdi birtok megvételekor Csernovich Péter vette magára. Az 1858. év jan. 2-án újból bevannak jegyezve az adósok nevei tartozásaik összegével, a mi együtt 30.572 frtot tesz, 1859 jan. 1-én összes pénze 38,447 frt, kolozs­vári háza 8000 frt, összesen 46,447 frt. Az 1871-ik évről a kölcsönök, szelvények kamata s a korpádi bir­tok és kolozsvári ház évi jövedelme van feljegyezve, a mi egy ült 10,134 frtot tesz o. é. Egyik sokszor hangoztatott elve volt: »nem jó mindent egy szegre akasztani.« Ennek megfelelőleg pén­zének egy részét igyekezett időnként ingatlanokba fek­tetni. így vásárolta meg 1858 május 26-án Kolozsvárt a Széchenyi- (akkor barompiacz-) téren a Veszprémi Elekné Szavadi Susa házát (6300 frt o. ért., melynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom