Benczédi Gergely: Berde Mózsa életrajza (Budapest, 1901)
VI. Székely telepítés
42 nyilvánítván, hivatalos állása elfoglalására felhívja, s egyszersmind kinevezi azon az összes minisztériumokból összeállított bizottság elnökének, melynek feladata kijelölni azon fekvőségeket, melyek az állam részére megtartandók lesznek. E bizottság többször tartott ülést s mindenik minisztérium kijelölte a neki szükséges telket s kimondotta, hogy a kincstár bért fizessen. Berde a vegyes bizottság jegyzőkönyvét 1871 április 23-ról felterjesztvén s jelentését megtévén, hazafiui kötelességének vél eleget tenni, midőn kéri a minisztert: »működjék a kir. elhatározás világos szavai értelmében határozottan oda, hogy minden akadályok és torzsálkodások eldöntessenek s a Csíkszeredái, kézdivásárhelyi és s.-szentgyörgyi ipariskolák még azon év folytán életbe lépjenek, megnyittassanak, továbbá gát vettessék annak, hogy ez iskolák alapvagyonát képező tőkék és realitások czéljoktól elvonassanak, akár az állam, akár bárki más által s ez által meghiúsuljon a királyi elhatározás és az oly sokat szenvedett székely nép reménye és fejlődése megakadályoztassék«. Berdének fennebb vázolt működéséért Csikszék közgyűlése 1869 deczember 4-én, Háromszéké 1870 szeptember 6-án tartott ülésében elismerő köszönetét szavazott, amit valóban méltán megérdemelt. VI. VI. Székely telepítés. A magyar minisztérium ez időben még egy nagy horderejű tervvel foglalkozott: a Béga- és Maros parti kincstári földeken székelyeket akart megtelepiteni azon főindokból, hogy az ottani erdők gazdaságának állandóan elegendő munkaerőt szerezzen. E végre szükségesnek tartotta oly kiküldött jelentését, ki a székelyeket lakhelyükön felkeresvén, ott megtudja : hajlandók-e azok a nevezett vidéken egyáltalában megtelepedni, s ha igen, mily számban és feltételek mellett. A belügyminiszter Berdét bízta meg ezeknek a
