Benczédi Gergely: Berde Mózsa életrajza (Budapest, 1901)
II. Kormánybiztossága 1848 - 1849-ben
24 bízta »megmentés és őrzés végett. Meg vagyok győződve — írja kis naplója 11. lapján 1852. elején — hogy ezeknek szünetlen hűségében és barátságában nem csalatkozom. Bezárásom esetére a fennebb irt tőkéknek évi kamatjából kell élnem. Ha bezáratásom ideje alatt fizetnének, azonnal 3-szoros földbirtokbeli hypothékára minden formaságok mellett lesz kihitelezendő.« Egyébiránt édes atyját, Kelemen Benőt, Berde Áront és Simó Károly kolozsvári ügyvéd, jó barátját kérte fel ügyei elintézésére. »Engemet — folytatja — bölcsességük, szeretetük és szilárd becsületességük biztosit. Némi tájékozás és egy véletlen esetre utasítás végett megjegyezni ezeket szükségesnek véltem. Pesten 1852. február 11-én Berde Mózsa.« Ugyanekkor összeírta adósai neveit és tartozásaikat s a takarékpénztárba elhelyezett pénzeit1 mindezek összesen tettek 27.147 frt. 54 krt. Tehát ennyiből állott ekkor egész vagyona.1 2 Mikor vitték Pestről Josefstadtba — nem akadtam nyomára. A josefstadti várparancsnok átirt a kolozsvári tanácshoz, hogy van-e Berdének birtoka, melynek jövedelméből az ellátási költségeket hordozhassa. A tanács visszairt, hogy Berdének semmi birtoka nincs, hanem Berde Áron, mint legközelebbi rokon, magára vállalta, hogy a kívánt összeget mindig előre megküldi. Fogsága alatt a pénzt részint Várady Károly küldte Pestről havonkint 30 frtot, részint Berde Áron Kolozsvárról az adósoktól fizetett kamatokból, melyet a várparancsnok vett kezéhez s Berdének 5 irtonként adott ki. 1852-ben julius 23-tól, deczember 12-ig összesen 410 frt. küldetett, melyből elköltött 60 frtot s igy ment át 1853-ra 350 frt. Minden onnan vagy oda irt levelet a várparancsnok elolvasott és láttamozott. Levelet a magyaron kívül bármely nyelven írhattak, a minthogy német, latin, angol, franczia nyelven irt levelét is láttam. Életmódjuk a várparancsnokok szeszélye vagy talán felsőbb rendelet szerint vál-1 Adósai mind kolosvári tekintélyes kereskedők. 2 Saját feljegyzése. Naplója v. zsebkönyve 1850—1862. 10. lap
