Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

30 évig itt éli munkás életét jóban rosszban egyaránt. Mint lutheránus pap a legkiválóbb papok közé tartozott. Ezt mutatja azon körülmény, hogy négy év múlva Nagyszebenbe, 1557- ben pedig Brassóba,, hívják meg az ottani evangélikus eklézsiák. Ő azonban egyiket sem fogadta el, mintha érezte volna, hogy az ő sorsa, hivatása egészen Kolozsvárhoz köti.

Heltai a magyar bibliafordításhoz mindjárt pappá választása után hozzá fogott. Lelkészi működése alatt két munkája emelkedik ki, mint ifjú életének ideálja: a biblia magyar nyelvre fordítása és egy sajtó (nyomda) felállítása. Ebben a munkájában hűséges társai voltak Ozorai István és Vízaknai Gergely iskolamesterek és Gyulai István magyar prédikátor. Egyik legsürgősebb feladatául tekintette *az egész bibliának magyar nyelvre fordítását, amelyet jórészt teljesített is, ebből a munkából az oroszlánrész természetesen Heltainak jutott. Ebben az érdem is az övé, mert ő mint pap, iró, bibliaforditó és nyomdász fáradhatatlan munkásságot fejtett ki a reformátori eszmék majd egy, majd más alakban diadalra juttatásán.

A nyomdáját Kolozsváron az Óvárba vezető keskeny utcában állította föl. Maga mellé vette munkatársul szintén szász nemzetiségű Hoffgréff György nyomdamestert. Működését a nyomda már 1550. körül megkezdette. A nyomtatáshoz szükséges papirt Brassóból Fuchs és Benker papírgyárából szerezték be. Heltai jóval később

8