Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

hires Zsoltáros-könyvét. A könyvet II. János választott magyar királynak ajánlotta. Heltai e zsoltárfordítására — amely a magyar irodalomban a negyedik helyet foglalja el — népies magyarságánál fogva elismeréssel tekinthetünk. Ezek a zsoltárok eléggé szabatos prózai fordítások voltak, erőteljes és érthető magyaros fordításánál fogva igen jelentősek voltak a bibliafordítások történetében.

János Zsigmond nem zárkózott el a hozzá folyamodók kérése elől, ő a vitatkozók kérését teljesíteni kívánta és ezért Gyulafehérvárra 1561. február 6-ára nyilvános vitatkozást rendelt el, ahol Hehler szász szuperintendenst Heltaival és Dávid Ferenccel kiakarta békiteni. Ezek a békítési kísérletek neki nem sikerültek s ennélfogva úgy határoztak, illetve abban állapodtak meg, hogy felebbezni fognak a lutheránusok Wittenbergbe, mig Dávid Ferenc kijelentette, hogy ő Genfbe fog felebbezést benyújtani.

Ebben a várakozásteljes esztendő (1562.) vége felé Heltai nem nyugodott meg, hanem kiadta a „Jézus Krisztusnak uj testamentumát“, amit Nádasdy Annának, Majláth István özvegyének ajánlott.

Ebben az esztendőben év elején érkeztek meg végre a felebbezésre a kivánt válaszok, amelyek ugyancsak nem hozták meg a felekezeti békét, hanem azzal az eredménnyel járt, hogy a lutheránus fejedelem hite megingott s ő is a kálvinisták vallását vette föl. Mig az er-17