Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

beszédet tartott, hogy a nép őt és az ősz Heltait vállaikra emelve vitte a piaci nagytemplomba, ahol egyszivvel-lélekkel valamennyien átállottak az unitárius hitvallásra. Ekkor jelentette ki Heltai, hogy hajlandó kibékülni Dávid Ferenccel és újra vissza fog térni a szent igét hirdető szó­székre, hogy vénségére prédikálja: „Egy az Isten I“ Heltai már a következő évi nagyváradi hitvitában tényleg unitáriusnak vallja magát és ebben Dávid oldalán harcol az unitárius esz­mékért. A gyulafehérvári hitvitát uj címlappal adja ki nemsokára, amelyben úgy nyilatkozik, hogy most ő a Dávid pártján van, mert — úgymond — most ez a meggyőződése. Nem birt ellentállani Dávid Ferenc tanításainak; az áradat magával ragadta és már első meggyőző­dése azt sugalta, minek harcoljon a haladás szelleme ellen. Hiszen Dávidot és Heltait nem az anyagi haszon utáni sóvárgás vitte egyik táborból a másikba, hanem inkább a kor szel­leme s lelki tisztaság utáni vágyakozásuk és az igazság törhetetlen keresése. Heltai példáját követték a többi kálvinista és lutheránus prédikátorok is és elmondhatjuk, hogy Kolozsvár ezzel az áttérésével lett igazi magyar várossá, szakítván a szebenvidéki szász­­sággal. Ezután már Heltai minden ténykedésé­ben Dávid Ferenc unitárius eszméit és hitnéze­teinek diadalát láthatjuk, mert az ő tanításainak szelleme és gondolatvilága ölt testet benne. Unitárius felfogását legjobban tükrözi vissza 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom