Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

délyi szászok megmaradtak konokul a lutheránizmus mellett, addig a székelyek és magyarok követték a vezért és Heltait a kálvinista hitvallásba, akik ismét az események élére kerültek és azt hitük és meggyőződésük szerint alakították.

Mig ezek az események lejátszódtak volna, Heltai kinyomatta Bonfinius krónikájából Mátyás király históriáját latin nyelven. (Magyarul később unitárius korában fordította le.)

Békésen munkálkodtak Dávid Ferenc és Heltai Gáspár egymás mellett. Egyizben azonban Dávid Ferenc egy váratlan kijelentése megzavarta a kedélyeket s Dávid Ferenc a vezér és Heltai e kijelentés miatt meghasonlottak egymással. A meghasonlás oka Blandrata által terjesztett hittételek voltak.

Az 1565-ös esztendő nevezetes dátum marad a reformáció történetében, mert ekkor kezdi Erdélyben az unitárizmus eszméi szárnyait bontogatni. Ekkor kezd Dávid Ferencben az eszme iránti gondolat kibontakozni. Dávid Ferenc, mint János Zsigmond udvari papja, a fejedelmi udvarba meghívott és letelepedett udvari orvossal Blandratával került szorosabb nexusba. Blandrata szeretett theológiai tudományokkal foglalkozni. Blandrata ismertette meg Dávid Ferenccel az unitárius eszméket, ami ellen eleinte Dávid erős ellenállást fejtett ki s hitvitát kezdeményezett Blandrata eme tanai ellen. Ezekben a vitatkozásokban Dávid arról győződött

18