Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)
Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából
3. Megkezdették a kolozsvári egyházközség és az egyetemes egyház vagyonának szétválasztását és felügyelet alatti külön kezelését. Ez a megmozdulás a világi hivek nagy számát vonta be az egyházmentés szolgálatába és fokozta az egyházért való felelősség tudatát. 1723. Ebben az évben kezdődött egy pénzalap gyűjtése, mely mint „egyházi közalap” az általános egyházi szükségletek fedezésére szolgált. 1724. Az árkosi zsinat, a kolozsvári vezető egyházi és világi tagokból, egy állandó testületet szervezett, melynek feladata az egyház kormányzása volt. Ebből fejlődött ki közvetlenül az egyház életét ma is irányitó Egyházi Képviselő Tanács. 1729. Január 15-i kissárosi zsinat megvetette alapját az, egyház ma is működő két, vegyes jellegű, törvényhozó testületének: a Zsinati és Egyházi Főtanácsnak. 1737. Augusztus 24-i kövendi zsinat Szentábrahámi Lombard Mihály (1683—1758) rektort választotta püspökké. 21 évre terjedő püspöksége alatt apostoli munkát végzett a vallásos élet megelevenítése, a hitvédelem, az egyházépítés és a nevelésügy terén. Mint kiválóan képzett teológus ő kezdette először az unitárius vallást minden részletében tudományos módon tanítani. Életműve, a latin nyelven írt „Keresztény teológia rendszere“; ez az első rendszeres, nagy tudományos felkészültséggel megírt unitárius hittan. A nevelés szívügye volt, önfeláldozó munkásságának köszönhető a főiskola megmentése és működésének biztosítása. Minden ténykedését az egyház sorsa 31
