Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)
Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából
1857-ben három évre, 1899-ben pedig négy évre bővítették. 1849. Január 20-i végrendeletével Gedő József könyvtárát az egyház kollégiumi könyvtárának hagyta. 1854. Július 4-i kolozsvári zsinat K. Nagy Eleket (1816—1878) főgondnoknak választotta. Az egyház és intézményei az osztrák abszolutizmussal vívott küzdelmükben egy bölcs vezetőt és bátor védelmezőt találtak az új főgondnok személyében. Az egyház megmentéséért folytatott munkájában segítőtársai voltak: Székely Mózes püspökhelyettes, Mikó Lőrinc tanár és Fejér Márton ügyvéd. 1856. Augusztus 30-án tartott kolozsvári Főtanács elfogadta K. Nagy Elek és Mikó Lőrinc pénzügyi tervezetét az elégtelennek bizonyult „garasos alamizsna” megváltására. A tervezet megvalósítását tudomásul vevő 1857. június 7—11-i Főtanács örömmel állapította meg, hogy az egyházközségek, belsőemberek és a hívek kötelezvényben biztosított adomány felajánlásaikkal olyan pénzalapot teremtettek, amely lehetővé teszi a legfontosabb egyházi és nevelésügyi szükségletekről való gondoskodást. 1858. Az angol unitáriusok látogatása. Ebben az évben látogatta meg egyházunkat E. Tagart londoni, 1859-ben pedig S. H. Steinthal manchesteri lelkész. Látogatásuk nagy erkölcsi erőt és anyagi támogatást jelentett az abszolutizmus által elnyomott egyházunknak. 1859. Az angol unitáriusok évi közgyűlésén először jelentek meg egyházunk képviselői, Ferencz József 39
