Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)

Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából

egyházközségek felügyeleti jogát, amelyet 1622 óta, jogtalanul, a református püspökök gyako­roltak. November 6-i szabédi zsinat Almási Gergely Mihály (1654—1724) főiskolai tanárt választotta püspökké. Püspöksége alatt élte át egyházunk a legszomorubb időket: az ellenreformáció megkez­dette templomainknak és iskoláinknak elvételét, hiveinket pedig kizárta a közhivatalok viseléséből. 1693. Almási Gergely Mihály püspöki vizsgálatot tar­tott a háromszéki unitárius egyházközségekben. Ennek eredményeként elrendelte az egyházközségi gondnokok választását és a templomi perselyes gyűjtést. Október 10-én az unitáriusok elveszítették a ko­lozsvári főiskolájuk óvári épületét. A diákság a piac nyugati oldalán, a nagytemplom bejára­tával szemben levő, erre a célra átépített magán­házakba költözött át. 1696. Február 6-án állították fel a kolozsvári unitárius nyomdát. A nyomda beszerzését özv. Kmita An­­drásné szül. Wilhelm Krisztina jótevő segítsége tette lehetővé. A nyomda első kiadványa Koncz Boldizsár kátéja és az egyházi énekeskönyv volt. A nyomdát 1716-ban, a többi egyházi javakkal együtt vették el. 1697. Május 6-án leégett a város nagyobb részével együtt a kolozsvári új főiskola, a piaci nagytemp­lom és más egyházi épületek. Olyan nagy volt a kár, hogy a leégett egyházi épületeket csak évek múltán, a németalföldi protestánsok se­­segítségével tudták felépíteni. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom