Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)

dr. Erdő János - dr. Szabó Árpád: Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából

nek fontos fejezeteit teszi az olvasók számára elérhetővé. Itt olvasható 15 pontban az is, milyen erkölcsi követelményeket fogalmazott meg a formálódó unitarizmus hívei számára, [lásd vitairatát Refutatio scrípti Georgii Maioris címen.)

A hagyomány szerint ebben az esztendőben jelent meg az első unitárius énekeskönyv. Dávid Ferencnek ebből a munkájából azonban mindeddig egyetlen példány sem ismeretes. Az egyházi élet megszervezésében hasonlóan fontos volt egy imádságos könyv megjelentetése. Ez annak a Heltai Gáspárnak a munkájaként látta meg a napvilágot, aki 1569 végén csatlakozott az unitáriusokhoz.

Az 1570-es években számos külföldi szabadgondolkodó és háromságtagadó teológus talált menedéket Erdélyben. Ilyenek voltak: Johann Sommer, Adam Neuser, Christian Francken, Jacobus Palaeologus, Matthias Vehe-Glirius. Kolozsvár mellett a menekültek pártfogója Gerendi János, aki aranyosgerendi és olconai udvarházában szinte valamennyi menekültet vendégül látta.

január 6-14. A marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette az 1568. évi tordai országgyűlés határozatát: „Az Isten igéje mindenütt szabadon prédikáltassék, a confessioért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgató." március 14. János Zsigmond fejedelem halála.

János Zsigmond nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely abban állt, hogy az állam megszüntette a katolikus vallás államvallás jellegét, s ugyanakkor a reformációból eredő protestáns felekezeteket rendre bevett vallásoknak ismerte el). 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője és támogatója, aki e támogatást nem kötötte össze az eltérő vallásúak üldözésével. A gyulafehérvári székesegyházban temették el. Temetésén Dávid Ferenc prédikált magyar nyelven, Sommer János latinul tartott beszédet.

40