Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
"A hit Isten ajándéka." Idézetek Dávid Ferenc munkáiból
törvényt nem kőtáblára írták, mint Mózes által a zsidó népnek adott törvényt, hanem szívünkbe; nem a külső félelem és rabság szolgálatát mutatja meg, hanem az életnek és kegyelemnek lelkét, mert a törvény Mózestől van, a kegyelem pedig Krisztustól. Krisztus Máté 6., Lukács 6., János 4. és más egyebütt, ahol az imádkozás formáját elénk tárja és megtanít arra, miképpen kell imádkozni, a közbenjáróban való bizalmunkról semmi említést nem tesz, hanem arra tanít, hogy állhatatosan kell imádkozni s azt ígéri, hogy az Atya Isten kéréseinket meg fogja hallgatni. Nincs is az Újszövetségben megparancsolva, hogy a Krisztus közbenjárásával hívjuk segítségül az Atyát. Krisztus által azért nyílik út nekünk az Atyához, mert ő fölfejtette a módot és utat arra, hogy az Atyát megismerjük s hozzá járulhassunk. Azért az Atya szigorú parancsára, az ő dicsősége és tisztelete megőrzésének vágyától ösztönöztetve, állandóan azt hajtogassuk, hogy csak az egy Istent, Krisztusnak Atyját kell segítségül hívni, nem pedig magát Krisztust, sem a szentleiket, sem a meghalt szenteket vagy más valakit Istenen, Krisztus Atyján kívül. Minekünk, kik a keresztény nevet viseljük, Krisztusunktól és az ő tanításától kell függnünk. Biblia A mi hitünknek alapját, melyen az örök élet nyugszik, a próféták és az apostolok írásából vettük. A mi Urunk Jézus Krisztustól készített alapon állunk. Ezen akarunk állhatatosan megmaradni az ő segítségével. 21
