Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
dr. Kovács Sándor: Az erdélyi unitarizmus történeti vázlata
1572. évi innovációs törvény bizonyult. Ez vezetett Dávid Ferenc tragédiájához is. A püspök a hetvenes évek közepén krisztológiájában eltávolodott korábbi álláspontjától és azt hirdette, hogy Jézus ember volt, ezért őt nem illeti imádat; ezzel egyidejűleg elvetette a gyermekkeresztség gyakorlatát is. Biandrata úgy látta, hogy Dávid végzetes hibát követett el azzal, hogy a Sommer és Palaeologus nyomán kialakított álláspontját a zsinat elé vitte. Az olasz orvos és politikus szerint Dávid veszedelembe sodorta az unitáriusok nehezen kimunkált egységét, ezért Fausto Sozzini Erdélybe hívásával próbálta visszatéríteni egykori harcostársát az 1571-ben elfogadott hittételekhez.18 A remélt kompromisszum 1579-ben kudarcba fulladt, ezért Biandrata Dávid Ferencet az innovációs törvény megsértésével bevádolta a fejedelemnél. Az ügy a gyulafehérvári országgyűlés elé került, ahol 1579. június 3-án a súlyosan beteg püspököt vallásújításért „mások példájára" várbörtönre ítélték, Déva várába zárták, ahol 1579. november 7-én meghalt.19 A felekezet új vezetője a Dávid perében is jelentős szerepet játszott Hunyadi Demeter (15457-1592) lett, aki egy olyan hitvallást fogadtatott el papjaival, amely visszakanyarodott az 1568-ban vallott mérsékelt antitrinitárius nézetekhez. Hunyadi egységesítési törekvései ellenére a kívánt tanbeli egység nem valósult meg, a felekezeten belül dúló dogmatikai útkeresés pedig jó ürügyül szolgált a másként gondolkodók, akár erőszakos elhallgattatására. A Dávid pártján álló nonadorantista csoport(ok) tovább radikalizálódtak és a 16. század végére teljesen a „zsidó doktor" Matthias Vehe-Glirius pfalzi hebraista hatása alá kerültek. Az erdélyi reformáció utolsó és legradikálisabb ágaként jelentkező szombatosság vagy zsidózás20 egyik ideológusát Dávid Ferencben látja a felekezeti történetírás. Az unitárius püspök munkássága utolsó szakaszát összekapcsolják az ún. szombatos mozgalommal, és Dávidot szombatosként állítják be. Nem vitatjuk, hogy Dávid utolsó értekezéseiben merített a zsidózók alapforrásának számító, a kolozsvári kollégiumban tanító Matthias Vehe-Gliri-105
