Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

III. KORSZAK.

III. Az unitárius egyház szenvedései a Habsburg-családhói származott uralkodók alatt.

1691-1780.

22. .4 Leopoldi diploma (Diploma Leopoldinum)

Az erdélyi külön fejedelemség betöltötte hivatását. Hiában kisérelte meg Thököly Imre azt szabadságharc árán is föltámasztani halottaiból. Nem tudott többé talpraállani. Nem akadt több Bocskay vagy Bethlen Gábor. Ehhez járult az, hogy a törökök szerencsecsillaga is lehanyatlott. Buda vára 1686-ban elesett. A félhold letűnt s helyébe a kereszt került. A német párt győzelme a katholicizmus diadalát jelentette.

Az események ilyen alakulását szorongó szívvel nézték az erdélyi protestánsok. Mi lesz az ö< féltett kincsükkel: a vallásszabadsággal? Lesz-e, aki megvédje a törvényekben biztosított jogaikat és javaikat? Nem lesz-e végzetes lépés az, ha Erdély behódol az osztrák katholikus uralkodóknak? Mi jót várhatnak I. Leopold uralkodótól, aki magyarországi testvéreik számára az eperjesi vértörvényszéket állította ;a lelkészeket gályarabságra hurcoltatja s aki teljesen a Kolonics befolyása alatt van? Mindezek a súlyos aggodalmak arra indították az erdélyi protestánsok vezetőit, hogy lehetőleg meghiúsítsák Erdélynek Magyarországgal való egyesülését. De másfelől

I. Leopoldnak szüksége volt Erdélyre, mert csak így érezhette magát biztonságban az anyaország birtokában.

Miután az erdélyiek belátták, hogy önállóságukat tovább fenn nem tarthatják, alkudozásokba bocsátkoztak. Az alkudozások eredménye lett egy diploma-térvezet, amelyet 1691 elején olvastak fel a fogarasi országgyűlésen. A tervezet mesteri módon volt megszövegezve; mert amig egyfelől biztosította a protestánsok törvényesen biztosított jogait, másfelől utat engedett a katholikusoknak,

72