Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
dolog. Itt a protestáns képviselők lelkiismeretét avval az okoskodással altatták el, hogy a reformátusok és katolikusok a szentháromság hitében teljesen egyetértenek. A szociniánusok ezt a közös hitet sértették meg s így közös ellenségről van szó. így aztán beleegyeztek abba, hogy a szenátus intézze el ezt az ügyet. A szenátus a vádlottak kihallgatása nélkül hozta meg szigorú ítéletét. E szerint a szociniánusok rakowi főiskoláját, templomát bezárták, könyvnyomdáját elvették s ezeknek újból való megnyitását halálbüntetés terhe alatt megtiltották. A papokat és tanárokat pedig, mint bűnrészeseket, az országból kiűzték. A megindult vihar tovább száguldott s romot és pusztulást hagyott maga után. Kissiliev és Bereczeskó nevű városokban templomaikat és iskoláikat 1644-ben bezárták. Schlichtingiust 1647-ben kiadott konfessziójáért az országból száműzték s konfesszióját nyilvánosan megégették. Scvndecz városát 1656-ban 3000 főnyi néptömeg rohanta meg. Felégette, az unitáriusokat legyilkolta. Ugyanez a sors érte Czarkmv városát is, ahol a Wisszováthi és Lubienszki becses könyvtárai a féktelen rombolás martalékaivá estek. A végső csapást János Kázmér lengyel király mérte a szociniánusokra. Ö azt a fogadást tette, hogyha a protestáns svédek ellen indított háborúját szerencsésen bevégzi: országából az összes eretnekeket kiűzi. De mégsem merészkedett az összes protestánsök ellen az irtóhadjáratot megindítani, mivel a protestáns dán király s a brandenburgi fejedelem, szövetségesei voltak. De a már megtört szociniánusokkal könnyű volt elbánni. Azt fogták rájuk,hogy titkon a svédekkel szövetkeztek. Egy Karwat nevű jezsuita az 1658. évi országgyűlésen azt az indítványt tette, hogy Isten segedelmét, mellyel a lengyel seregeket győzelemre vitte, avval hálálják meg, hogy a szociniánusokat semmisítsék meg. Ez indítványra az országgyűlés kimondotta, hogy a szociniánus tanokat sem a tulajdonképpeni Lengyelországban, sem Litvániában, sem a hozzátartozó országokban terjeszteni senki ne merészelje. E hitet vallókra, terjesztőire és pártfogóira halálos büntetést szabott ki. Kegyelemből azonban annyit megengedett, hogy akik más vallásra térni nem akarnak, azok 3 év alatt vagyoni ügyeiket rendezzék s akkor hagyják el az országot. Azonban a három évből a következő évben már egyet elvettek s az országgyűlés kimondta, hogy vagy 66
