Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
lengyel származású lévén, nem tudott jól magyarul. Nem tudta az unitárius hitelveket kellően kidomborít mi s azoknak a szombatos vallástól való különbségét tisztán kimutatni. így a kettőt sokszor összezavarták s a szombatosság címén az unitáriusokat is üldözték. A szombatosság régi keletű eltévelyedése a vallásos vakbuzgóságnak. Még 1588 körül találta ki Ősi András, egy udvarhelyszéki szenterzsébeti vagyonos székely birtokos. Unitárius volt, de három fiát egymásután elveszítve, bánatos lelkére a bibliában keresett vigasztalást. Ss amint az egykori krónikásunk megjegyezte: „Addig olvasá a bibliát, mig szépen kitalálta a szombatos vallást.'1 Azt Udvarhely- és Maros-széken levő birtokain nagy buzgósággal kezdette terjeszteni. Ez a vallás nevét onnan kapta, mert a vasárnap helyett a szombatnapot tette ünneppé, hivatkozva az ó-testamentumra, amelyben a szombat megünneplése van parancsolva. Általában az ó-szövetség tanításait az újtestamentum fölébe helyezték, amiért zsidózóknak is mondották. A többi vallásfelekezet kebeléből is tértek át szombatos vallásra, de mégis legtöbben az unitáriusok közül csatlakoztak ahoz. Ezért magát az unitárius vallást is rossz hírbe keverte s ürügyet szolgáltatott üldözésére. Pedig az unitáriusok állandóan tiltakoztak a szombatosság vádja ellen. Sőt 1610-ben a Kolozsvárt tartott zsinaton az egyház a szombatosokat kebeléből, kizárta. A szombatosok ellen Báthory Zsigmond még 1595-ben fellépett. Erélyesebb állást foglalt ellenük Báthory Gábor, aki 1610-ben a Besztercén tartott országgyűlésen ellenük az innovációt tiltó törvényt megújíttatta s határozatba hozatta, hogy a következő országgyűlésre idéztessenek meg s ha vallásukat el nem hagyják, a törvény rendelkezései szerint megbüntessenek. Addig is a papok őrizet alatt tartassanak. Azonban ezeket a határozatokat nem hajtották végre. A szombatosok igazi üldözése a Bethlen Gábor idejében kezdődik. Az 1618. évi gyulafehérvári gyűlésre maga a fejedelem tett javaslatot a szombatosok ellen. Ezen javaslat alapján elhatározták, hogy az országban a négy bevett vallásfelekezeten kívül más vallást senki nem követhet. Akik kitértek ezekből, azok kötelesek ez év karácsonyig vagy az elhagyott egyházukba, vagy valamely más vallásfelekezet kebelébe belépni. Akik ezt nem teszik, 55
