Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
Ií. KORSZAK. 11. Az wriitárius egyház küzdelmei a református fejedelmek alatt. 1605-1691. 16. Bocskay István. (1005-1606) Erdély legelőkelőbb főúra volt. Vallására nézve református, de megértő és türelmes a más vallásuakkal szemben. A Báthory Zsigmond uralkodása idejében, hogy a magyarság a török iga alól megszabadulhasson, sürgette Erdélynek az anyaországhoz való csatlakozását. Emiatt el kellett hagynia hazáját s Prágába ment, ahol egyideig a Rudolf császár tanácsadója volt. Itt szomorú tapasztalatokat szerzett. Átlátta, hogy a császári udvarral lehetetlen a magyarság egyesítését megvalósítani; mert ott teljes magyarellenes szellem uralkodik. Vallásilag pedig a protestántizmus megsemmisítése árán a kathblicizmus uralomra juttatása a főcél. Ez a kettős irányzat, melynek szomorú emlékű harcosa volt Magyarországon Bélgiojoso, ErdélybeoBósfa, elvette kedvét az udvari élettől. Csalódva tért vissza biharmegyei ősi várába. A Básta rémuralma alól sokan ide menekültek. Ezek a hontalan bujdosók felszólították, hogy vegye kezébe az események irányítását s mentse meg a veszendőbe ment alkotmányt és lelkiismereti szabadságot. Bocskay engedett e felszólításnak, amiért magára vonta Bélgiojoso haragját, aki hadsereget küldött ellene. Evvel a kocka el volt vetve. Bocskay kibontotta a pblitikai és vallási szabadság zászlóját. Csatlakozásra szólította fel a magyar nemességet. Megnyerte zászlója alá a tiszavidéki szabad hajdúkat, valamint a császári seregben harcoló zsoldosokat. Vitéz hadseregével szembeszállt Belgiojosóval s Álmosd és Diószeg között szétverte a császáriakat .E fényes diadal hatása alatt az erdélyiek 1605-ben fejedelmükké választották. Bocskay győzelemről-győzelemre haladt lelkes seregével. Meghódította Felső-Magyarországot s már Ausztriát is fenyegette. E nehéz helyzetben Rudolf kénytelen volt békealkudozásba kezdeni, amelynek eredménye lett 51