Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
két, hogy követelték Erdélyből való végleges kitiltásukat s a fejedelmet addig nagykorusítani nem akarták, amíg a kitiltó határozatot el nem fogadta. A fejedelem látszólag engedett a rendek kívánságának s a protestánsok nagy örömére 1588 végén a medgyesi országgyűlésben kitiltattak az országból. Javaik a kincstárra mentek át, avval a kikötéssel, hogy azok soha barátokra ne szállhassanak. A fejedelem és a kaüafolikus főúrak tarthatnak maguknak vallásuk szerint való papot; de azt maguk fizessék. A protestáns egyházak szabadsága biztosíttatott, de az újítások eltiltattak. Egy pillanatnyi szélcsend támadt az országban, hogy annál nagyobb erővel törjön ki a vihar utána. Báthory Zsigmond a jezsuiták kitiltása után nem volt nyugodt. Bűnbánó levélben igazolta magát a pápa előtt. A pápa ezért feloldozta az ország. rendéinek tett ígérete és esküje alól s a jezsuitákat további jóindulatába ajánlotta. Nyíltan ugyan nem merte őkte visszahozni, hanem az ország különböző részébe egyenként és álruhában jöttek vissza. A gyönge fejedelem ismét hatalmuk és befolyásuk alá került. A pápa ezt a kedvező alkalmat arra használta fel, hogy régi tervét megvalósítsa s Erdélyt a török fennhatóságtól eltérítse s a katkblikus Habsburgok szövetségesévé tegye. A fejedelem engedett a külső nyomásnak s Rudolf császárral és magyar királlyal véd- és dac-szövetséget kötött. Akik ellenezték ezt a lépését, azokat vérpadra juttatta vagy száműzetésre ítélte. A protestánsok igazi üldözése csak ezután kezdődött. A fejedelem teljesen a jezsuiták és pápai követek hatalma alatt állott. Ezek intézték a vallási és politikai ügyeket. A megfélemlített rendeknél sem találtak már semmi ellenállást. Másfelől a török is követelte a maga jogait. Ebben a zűrzavarban a fejedelem háromszor mondott le a trónról és háromszor foglalta el azt, míg 1602-ben végleg lemondva, országát átadta Rudolfnak. Rudolf Bástát küldötte Erdélybe, aki a szerencsétlen országon végigpusztított s a hit és lelkiismereti szabadság földjét valóságos siralomházzá változtatta. Ezt a szomorú korszakot használta fel Náprágyi Demeter, akit Báthory Zsigmond a visszaállított katjrolikus püspökségre nevezett volt ki, arra, hogy a császárnak és királynak javaslatot tegyen első sorban az unitáriusok s azután a reformátusok teljes kiirtására. Terjedelmes emlékiratá-4 49
