Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

12. Dávid Ferenc elítélése és halála. A Báthory István által megindított politikát utóda ós. testvére Báthory Kristóf (1576—1581) folytatta. Sőt re­formátus neje befolyására még több kedvezményben ré­szesítette a reformátusokat s erélyesebben üldözte az uni­táriusokat. Mindjárt uralkodása elején (1576) Tordán azt a határozatot hozatta, hogy az unitáriusok zsinatot csak Tordán és Kolozsvárt tarthatnak. Ez a határozat homlok­egyenest ellenkezett a vallásszabadságot biztosító eddigi törvényekkel. Annyival súlyosabban érintette az unitá­riusokat, mert nekik éppen Székelyföldön volt a legszámo­sabb egyházközségük, amelyeknek felügyeleti jogát így kivették az unitárius püspök kezéből. A következő évben még súlyosabb bilincset tett az országgyűlés az unitárius püspök kezére. Midőn a korábbi innovációs törvényt meg­újította, Tordiai Sándor András református püspöknek jo­got adott arra, hogy az országban mindenütt vizitálhat, igazgathat, zsinatot tarthat; más valláson levőket, ha le­het, a maga vallására téríthet. De ugyanakkor Dávid Fe­rencnek megtiltotta Tordán és Kolozsváron kívül a zsinat­tartást. Ez a határozat már nyílt harcot jelentett az uni­táriusok ellen. Dávid Ferenc látta a fenyegető veszélyt, amely az or­szággyűlés megváltozott közhangulata miatt feje fölött tornyosul. Hogy ezt ellensúlyozza 1578. március havában Tordára zsinatot hivott. E zsinaton 322 pap jelent meg. Ez a népes zsinat kimondotta az ú. n. „comunis profetiat“ va­gyis azt, hogy bármely hittahi kérdésről, amiben a zsinat nem döntött, szabad vitatkozni anélkül, hogy ezáltal újí­tást követnének el. Ez a határozat természetes következ­ménye a protestantizmus által kivívott hit és lelkiismereti szabadságnak, amelyet a korábbi erdélyi törvények bizto­sítottak. Azonban ez idő tájban egész Európában megin­dult katholikus visszahatás miatt éppen ez okozta a Dávid Ferenc bukását. Amiképpen eddig semmi külső körülmény nem tudta eltántorítani az igazságtól: úgy most is rájött arra, hogy a szociniánizmusban nagy ellentmondás van, amidőn Jé­zust nem tartja igaz Istennek, de azért imádását és a kö­nyörgésben segítségül hívását nemcsak megengedi, hanem követeli. Ezt az újabbi meggyőződését nem titkolja, sőt az különösen a székelyföldi egyházközségekben gyorsan ei-38

Next

/
Oldalképek
Tartalom