Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Függelék
vezetük, mint a magyaroknak. Nincsen egységesen megállapított hitformájuk, nincsen központi hatóságuk és püspökségük, Mindenik egyházközség független a másiktól. Ezért sem ezeknek, sem a telkeknek a számát biztosan tudni nem lehet. Azonban vannak bizonyos egyesületeik, amelyek az együttes munkát elősegítik. Ilyen a Britt és Külföldi Unitárius Társulat, amelyet 1825-ben alapítottak. Ennek célja: 1. Hogy az országban és külföldön terjesszeaz unitárius kereszténységet; 2. hogy miszszionáriusokat segélyezzen és vallásos könyveket terjeszszen; 3. hogy az unitáriusok polgári jogait megvédelmezze. Egy másik egyesület, a „Vasárnapi iskolatársulat“, melynek célja vasárnapi iskolák tartása által a szegényebb osztály vallásos neveléséről gondoskodni. Ezek a társulatok a tagok és egyházközségek évi díjfizetéséből tartják fenn magukat s nagyon eredményes munkát végeznek. Évenkint több egyházközséget alapítnak és segélyeznek; 200—300-ra menő könyvet és röpíratot adnak ki. Több hetilapot és havi folyóiratot tartanak fenn. Lelkész-képző intézetük Oxfordban van, kapcsolatban az ottani egyetemmel. Neve „Manchester College“. Ezt a nevet onnan kapta, mert Manchesterben alapíttatott volt még 1786-ban, ahonnan előbb Jorkba, majd Londonba s végül 1889-ben Oxfordba helyeztetett át. Mindenki lehet az intézet tagja, aki magát a lelkészi pályára szánta, élete 16-ik évét betöltötte s három protestáns pap ajánlja a fölvételét. Tanfolyama 6 év. Tanárai közül az angol tudományos világnak több jeles tagja került ki. Köztük dr. Mártineau egyik legtekintélyesebb angol bölcselő. Neveztes intézetük még az ú. n. „Unitarian Home Missionary College“ Manchesterben. Ennek célja gyakorlati lelkészek kiképzése, akiket részint az országban a belső misszióra alkalmaznak, részint pedig külső miszszióra a világ különböző részében. 2. Érintkezés az angol és magyar unitáriusok között. Az angol unitáriusok a magyarokkal 1821 óta állanak összeköttetésben. Ez évben küldöttek egy levelet Kolozsvárra, melyben röviden ismertették történetüket s jelen helyzetüket. Az erdélyiek erre hasonló levéllel feleltek. 1830-ban Székely Mózes, 1847-ben Jakab József tanárságra készülő magyar unitárius ifjak személyesen meg-149