Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
Hittani rész - III. Szertartási rész
dét. Annak végeztével az Űri imát és rövid utóimát mond. Lejön a szószékről s az istentiszteletet a gyülekezet közös éneke zárja be. Ez a rendes vasárnapi és ünnepnapi istentiszteletek rendje. Ez alól kivétel csak a nagypénteki istentisztelet, amikor a lelkész nem tart egyházi beszédet, hanem az énekvezér, vagy énekkar elénekli a Jézus szenvedéseinek történetét, amelyet passiónak nevezünk s ezt a lelkész imája követi. A vasárnap és ünnepnap délutáni istentisztelet rendje megegyezik a délelőttivel. Csupán az a különbség van némely helyen, hogy a lelkész az egyházi beszéd helyett bibliamagyarázatot tart. Szokásban van az istentiszteletek végeztével egyes hirdetések közlése, mint az úrvacsora kiosztásának ideje, házassági szövetségek megáldása, püspöki rendeletek, adakozásra felhívás, stb. Ezeket a lelkész a szószékről az utóima után végzi. A közönség az imádság alatt rendesen fennáll. Azonban egy pár helyen a nők ülve maradnak, de az alapigeolvasásra itt is felállanak. Az egyházi beszédet mindenki ülve hallgatja. Kívánatos, hogy az istentisztelet egész tartama alatt a hívek a templomban maradjanak. Az istentiszteletek rendeltetése megkívánja, hogy azok vezetésében lelkész és énekvezér egyöntetűen járjanak el s figyelemmel legyenek azokra az alkalmakra, amelyekben az istentiszteletek tartatnak. Figyelemmel kell lenni a reggeli és estéli, a különböző évszaki és ünnepi alkalmakra. Minél inkább összhangban van egymással s az ünnepek tárgyával az ének, ima és egyházi beszéd, annál inkább megfelel hivatásának az istentisztelet. A karácsonyt, húsvétot és pünköstöt három-három nap, a nagypénteket, áldozócsütörtököt és az újéév első napját egy-egy nap szokták ünnepelni az unitáriusok. 2. A keresztelég. A keresztelés, mint a keresztény anyaszentegyházba való beavatásnak külső jele, az unitárius egyházban is gyakorlatban van. A keresztelés e szerint csak külső jele a kereszténységnek s nem lényege. Vagyis: nem a keresztelés teszi az embert kereszténnyé; mert amint Pál apostol mondja: „Ha a törzsök szent, az ágak is szentek“. A keresztény szülőknek gyermekei is keresztények. Azon-125
