Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)

I. Történeti rész

v> SZERTARTÁSI RÉSZ. Bár a kér. anyaszentegyház lelki egyesület, azért még­sem nélkülözheti a klüső formákat, amelyekben e világon minden élet megnyilatkozni szokott. Az unitárius egyház, mint az egyetemes keresztény egyháznak egy része,^szin­tén elismeri a klüső szertartások szükségességét, amelyek által a hívek egyfelől kifejezét adnak vallást'? « Imi­nek, de másfelől azok gyakorlása által a yy- ,» . éb­ren tartják és ápolják. Azonban a szertartásoknak értéket csak abban az esetben tulajdonítanak, ha azok lélekből származnak s nyomukban kegyes és Istennek tetsző élet fakad. A szertartások számát minden ok nélkül szaporí­tani nem tartják szükségesnek, nehogy azok a magasabb és szentebb dolgokról elvonják a figyelmet és érdeklődést. Ebből a szempontból az unitárius szertartásokat inkább az egyszerűség jellemzi, mint a hatásra számító művészi törekvések. A nyilvános istentiszteletek helyéül a templomok szolgálnak. Ezek nincsenek képekkel és szobrokkal fel­­ékesítv*. Oltár és égő gyertyák nincsenek bennük. Leg­főbb díszük a szószék a bibliával, mintegy jelképezve azt a szellemi világosságot, melynek terjesztését az unitárius egyház legelső kötelességének ismeri. A templom piacán van az Úrasztala amelyről meghatározott időben az Úr­vacsorát szolgáltatják ki. Volt idő, amikor még az orgona iránt is idegenkedéssel viseltettek az unitáriusok. Azon­ban újabb időben szívesen alkalmazzák a templomokban s azok által az istentisztelet szépségét emelik. Ma már alig van unitárius templom orgona nélkül. A templomok mel­lett tornyok vagy úgynevezett haranglábak vannak, ame­lyekben a harangok vannak elhelyezve. Rendesen két vagy több harang van egy egyházközségben, annak a vagyoni állapota szerint. A lelkészeknek nincsen megkülönböztető egyenruhájuk. Csupán hivatalos szolgálatuk alkalmával viselnek sapkát és palástot. Ez sötét fekete színű, bő III. 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom