Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
v> SZERTARTÁSI RÉSZ. Bár a kér. anyaszentegyház lelki egyesület, azért mégsem nélkülözheti a klüső formákat, amelyekben e világon minden élet megnyilatkozni szokott. Az unitárius egyház, mint az egyetemes keresztény egyháznak egy része,^szintén elismeri a klüső szertartások szükségességét, amelyek által a hívek egyfelől kifejezét adnak vallást'? « Iminek, de másfelől azok gyakorlása által a yy- ,» . ébren tartják és ápolják. Azonban a szertartásoknak értéket csak abban az esetben tulajdonítanak, ha azok lélekből származnak s nyomukban kegyes és Istennek tetsző élet fakad. A szertartások számát minden ok nélkül szaporítani nem tartják szükségesnek, nehogy azok a magasabb és szentebb dolgokról elvonják a figyelmet és érdeklődést. Ebből a szempontból az unitárius szertartásokat inkább az egyszerűség jellemzi, mint a hatásra számító művészi törekvések. A nyilvános istentiszteletek helyéül a templomok szolgálnak. Ezek nincsenek képekkel és szobrokkal felékesítv*. Oltár és égő gyertyák nincsenek bennük. Legfőbb díszük a szószék a bibliával, mintegy jelképezve azt a szellemi világosságot, melynek terjesztését az unitárius egyház legelső kötelességének ismeri. A templom piacán van az Úrasztala amelyről meghatározott időben az Úrvacsorát szolgáltatják ki. Volt idő, amikor még az orgona iránt is idegenkedéssel viseltettek az unitáriusok. Azonban újabb időben szívesen alkalmazzák a templomokban s azok által az istentisztelet szépségét emelik. Ma már alig van unitárius templom orgona nélkül. A templomok mellett tornyok vagy úgynevezett haranglábak vannak, amelyekben a harangok vannak elhelyezve. Rendesen két vagy több harang van egy egyházközségben, annak a vagyoni állapota szerint. A lelkészeknek nincsen megkülönböztető egyenruhájuk. Csupán hivatalos szolgálatuk alkalmával viselnek sapkát és palástot. Ez sötét fekete színű, bő III. 123
