Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
VI. KORSZAK. VI. Az unitárius egyház helyzete Romániában. 1920-36. Egyházi és iskolai állapotunk Romániában. A trianoni békeszerződés Erdélyt Romániához csatolta. Ennek következtében a Duna-tiszamenti egyházkor, mely a Magyarország területén levő unitáriusokat foglalja magában, elszakadt a romániai magyar unitárius egyháztól. Ezeknek élére Józan Miklós budapesti esperes került, aki püspöki vikárius címet kapott. Mellette egy Igazgató Tanácsot szerveztek, amely az új viszonyoknak megfelelően intézi az egyházi kormányzást. Romániában nyolc egyházkor maradt 116 egyházközséggel. Ezekre nézve Románia új alkotmánya kimondja, hogy ,,az állam az összes vallásfelekezeteknek egyenlő szabadságot és védelmet biztosít, amennyiben gyakorlásuk nem ütközik a közrendbe, a jó erkölcsökbe és az állam alkotmánytörvényeibe. A görög keleti román egyház, a románok nagy többségének vallása lévén, uralkodó egyház a román államban. A görög katolikus egyháznak pedig elsőbbsége van a többi felekezetek fölött“. (22. szakasz.) E törvény védélme alatt gyakoroljuk vallásunkat. Az unitárius egyház legfőbb kormányzó szerve az Egyházi, illetve Zsinati Főtanács, amely az egyház törvényhozó testületé is. Évenkint rendesen egyszer tartja gyűléseit. Elnöke a püspök és a hivatalában idősebb főgondnok. Egyik Főtanácsi gyűléstől a másikig az egyház kormányzását a Kolozsvárt székelő Egyházi Képviselő Tanács végzi, amely minden intézkedéséért az Egyházi Főtanács-116
