Ferencz József: Unitárius kis tükör. Az Unitárius Egyház történelme, hitelvei, szertartásai és alkotmánya (Kolozsvár, 1930)
I. Történeti rész
viszonosságát, amely .szerint senki a más felekezet ünnepének a megtartására nem kötelezhető, de a saját vallása gyakorlásában háborgatni nem szabad. A községi segélyekben a különböző vallásfelekezetek igazságos arányban részesítendők. Kimondották, hogy aki 18-ik életévét betöltötte vagy a nők, ha férjhez mentek korábban is, vallásukat szabadon változtathatják, ha ebbeli szándékukat két tanú jelenlétében 14 nap elteltével 30 napon belül, kétszer a saját lelkészüknél bejelentik. A vegyes házasságok bármelyik fél lelkésze előtt törvényesen megköthetők s az ezekből született gyermekek nemük szerint követik szülőik vallását. Az önkényuralom enyhültével az unitárius egyház azonnal püspökválasztó zsinatot hivatott Tordára, hogy a 9 év óta ürességben levő püspöki széket betöltse. Megválasztották' Kriza János kolozsvári lelkészt (1861—1875), aki már akkor kiváló tudós és költő hírében állott. Az egyházkormányzás terén, régi, kipróbált erő állott mellette K. Nagy Elek személyében, akinek javaslatára a főgondnoki hatáskör tisztázása céljából a főtanács kimondotta, hogy a két főgondnok közül az gyakorolja a főgondnoki jogokat, ^melyik hivatalában idősebb. Kriza inkább az atya jóságával s az igazi keresztény ember szelídségével kívánta az egyház kormányzását gyakorolni, mint a törvények betűjével és megtorló intézkedéseivel. Ez méltóbb volt az ő költői egyéniségéhez. Emellett az egyházi irodalom ápolása és hitéletünk mélyítése volt az a munkakör, amelyben olyan maradandó nyomokat hagyott az ő püspöksége. Közvetlen püspökké történt megválasztása előtt jelent meg a Nagy Lajos tanár indítványára a „Keresztény Magvető“ című folyóirat. Ennek a megteremtésében nehány barátja mellett övé a főérdem, aki Nagy Lajos tanárral együtt első szerkesztője volt. Ez a folyóirat azóta (1861) egyházi életünk világító szövétnekévé lett s kifelé is sok barátot és elismerést szerzett vallásunknak. Kriza örömest tanulmányozta az angol, francia és német vallási irodalmat s azoknak értékeivel gazdagította, bővítette és mélyítette hittanunkat, amely eddig jóformán a Szentábrahámi Mihály által körülírt alakban maradt fenn. Az új kor szabadabb légköre, az előrehaladott tudományos szellem és bibliai kritika mind hangosabban követelték a hitigazságok megfelelő kifejezését. Kriza meg-104
