Biás István (szerk.): Unitárius egyháztörténeti adatok (1619-1866) (Marosvásárhely, 1910)
Rövidítések
103 LX. 1785. Iszló. Szentlászlóí V. Miklós iszlóí pap levele, Lázár István püspöknek. Tiszteletes Püspök Úr! nékem igen jó és kegyes Patronus Uram! Szomorú bánattal s könyvező szemmel kételenít engemet az én nyomorult állapotom tiszteletes püspök uramnak kegyes tekinteti eleiben terjeszteni az iszlai venerábilis ecclésiában hat esztendők alatt egyházi szolgálatban lévő s szenvedő életemet, melyben lévő siralmas panaszom sokszor hatott immár tiszteletes püspök uram szívére, de innen másuvá csak kicsin gyülekezetben való általtétettetésemet is semmiképen nem nyerhettem és már esedező levelemmel bizonyára szégyellem tiszteletes püspök uramnak alkalmatlan lenni. És miért is terhelném, ha valamit csak kevés nyugodalmat és jót láthatnék ezen eclesiában? Mert ha látnék, bizony más gyülekezetnek kívánásával terhelni tiszteletes püspök uramot illetlennek állítanám. De mivel bizonyára ehez hasonló és ilyen gondviselés nélkül való gyülekezet nincsen, méltán én szüntelen itten egyházi szolgálatban való állapotomat kesereghetem, amidőn életem táplálására minden gabona jövedelmem negyvenöt vékára ha mégyen; két kalangya zabbérem, minden tűzifámat és ecclésia jószága vagy parochialis jószág körül való kertet hat esztendők alatt hátamon kellett csinálnom és hordanom, mivel senki legkisebb igyet sem vét réá, melyet soha többé nem cselekedni magamban elvégeztem. De miért Írjam én többé az én gyüleke-
