Biás István (szerk.): Unitárius egyháztörténeti adatok (1619-1866) (Marosvásárhely, 1910)
Bevezetés
XI nagyobb részét a bírálat csak igazolni s egészében megbízhatóságát emelni fogja. Ezt az ellenőrzést azonban csalc szélesebblcörű levéltári kutatás s anyagismerés alapján végezhetjük. Ezért meg kell ismernünk első sorban saját levéltárainkat, továbbá testvéregyházaink reánk vonatkozó adatait s a nyilvános levéltárak minket érdeklő anyagát. Egyházkázkuzönségiinlc levéltára a generalis és partialis gj ülések anyagán kívül csak a XVIII. századtól kezdve tartalmaz bővebb és értékesebb anyagot. Generalis jegyzőkönyveink 1587-en, a partialisok 1629-en kezdődnek. Híveink első összeírása 1726- ból való. Kolozsvári kollégiumunk Fasciculus Kerum Scholasticarum czímű, iskolatörténeti szempontból végtelenül becses köteteit 1626-ban kezdték vezetni. Egyéb történeti anyagban statusunk levéltára oly szegény, hogy oklevelei a XVI. és XVII. századból együtt sem haladják meg a százat s ezek sem általánosabb értékűek. Egyházköreink levéltárai ismeretlenek. Szakkutatók anyagukat nem ismertették, nem dolgozták fel, sőt kevés kivétellel nem is látták. Közűlök e sorok írója egyedül a maroskörinek anyagát nézhette meg. Annak nagy Matriculájában az adatok 1620-ig mennek vissza, vizitácionális jegyzőkönyvei pedig 1658 ban kezdődnek. Egyes egyházaink közűi némelyiknek, mint a kolozsvárinak tordainak szép levéltára van, de ezekkel s a mi történetírásunk szempontjából testvéregyházaink levéltáraival is úgy vagyunk, mint köri levéltárainkkal. Nyilvános levéltáraink közűi az Országos Levéltárból már Jakab Elek elkezdte megbízásból az unitárius egyháztörténeti anyag másoltatását s a másolatokat az unitárius státus-levéltár őrzi. Azon megyék levéltárai, melyek területén unitáriusok laktak, nincsenek kikutatva. Végre a legnagyobb erdélyi levéltárban, az Erdélyi Nemzeti Múzeum Kolozsvárt lévő levéltárában az ú. n. törzsgyűjteményben lévő csekély anyagon kívül néhány ott őrzött családi levéltár is tartalmaz kevés unitárius egyháztörténeti adatot.* *A tartsafalvi Pálffyak ide letétbe helyezett levéltárának egyliáztörténcti érdekű darabjait közölte a „Keresztény Magvető“. Az oda jutott Pókai Sárosi-levéltár is öiz néhány adatot. A Jármyak és Désfalvi Simonok levéltárainak ide került töredékeiben unitárius anyag nincs.
