A Magyarországi Unitárius Egyház törvényei. A Magyarországi Unitárius Egyház egyházi igazgatótanácsának Budapesten, 1939. évi november hó 15. napján megnyílt ülése által alkotott törvények (Budapest, 1939)
20. §. Új egyházközség alakulásához, a meglévőknek társulásához, az egyházközség jellegének és viszonyának mindennemű megváltoztatásához az érdekelt egyházközségek közgyűlésének szabályszerű határozata és az E. Főtanács hozzájárulása szükséges. A 19. § szerint újonnan kötendő megállapodásokkal kapcsolatban, valamint új alakulás és változás alkalmával felmerülő vagyonjogi vitás kérdésekben az egyházi közigazgatási és fegyelmi bíróság dönt. 21. §. Az egyházközség belügyeit az egyház főhatóságainak felügyelete alatt, a törvények és rendeletek korlátái között, az egyházközség hatóságai és tisztviselői által önmaga intézi. Gondoskodik: az igehirdetésről, az egyházi szertartások ellátásáról; a hívek és gyermekek vallásos neveléséről, tanításáról; a szegények, árvák, betegek és elhagyottak gondozásáról, valamint az erkölcsi fegyelem fenntartásáról. E feladatok teljesítése céljából megválasztja a tisztviselőket és a hatóságok tagjait. Templomot, iskolát, temetőt létesít és azok fenntartásáról, valamint a szükséges anyagi eszközök megszerzéséről gondoskodik. Vagyont szerez és kezeli a saját és a rábízott alapítványokat; az egyházi törvényekben szabályozott módon kiveti és beszedi a rendes és rendkívüli egyházi adókat és a törvény által meghatározott esetekben és módon az egyházi felsőbb hatóságok megalakításában résztvesz. II. fejezet. A közgyűlés. 22. §. A közgyűlés az egyházközség szervezetében legfőbb határozó és irányító hatóság. A közgyűlés tagjai mindazok, akik az egyházközség választói névjegyzékében szerepelnek. A közgyűlés elnöke: egyházi részről a lelkész, esetleg helyettes lelkész, —• világi részről a gondnok; jegyzője az egyházközségi jegyző. A közgyűlésen minden tagnak csak egy szavazata van és azt a 49. § 3. bekezdésében meghatározott eset kivételével, csak 8